Az X bejelentkeztető képernyője (az X Display Manager vagy röviden csak XDM) az X Window System egyik kiegészítő eleme, melyet a bejelentkezések lebonyolítására használunk. Számtalan helyzetben hasznosnak bizonyulhat, beleértve a legkisebb „X terminálokat” és a legnagyobb hálózati szervereket is. Mivel az X Window System független hálózattól és protokolltól, a hálózaton összekapcsolt, X klienseket és szervereket futtató különböző számítógépek széles kombinációja előfordulhat. Az XDM egy grafikus felületen keresztül segít választani az elérhető szerverek között, valamint a felhasználók, például felhasználónév és jelszón keresztüli, hitelesítésében.
Az XDM tulajdonképpen a felhasználó számára ugyanazokat a funkciókat nyújtja, mint a getty(8) program (erről bővebben lásd 26.3.2. szakasz - Beállítás). Tehát: belépteti a felhasználót a szerverre, ahova csatlakozott, illetve elindítja helyette a hozzá tartozó munkamenet kezelőjét (ami általában egy X-es ablakkezelő). Az XDM megvárja ennek a programnak a befejeződését, ami egyben jelzi számára, hogy a felhasználó elvégezte a dolgát, és kilépteti a szerverről. Ezután az XDM újra várakozni kezd a következő felhasználóra, miközben a bejelentkezéshez és a szerver kiválasztásához szükséges képernyőket jeleníti meg.
A XDM használatához
először telepítenünk kell rendszerünkre
a x11/xdm portot (mivel az
Xorg újabb változatai
ezt alapértelmezés szerint már nem
telepítik). Ezt követően az
XDM démon a
/usr/local/bin/xdm
helyen
található meg. A programot
root
felhasználóként
bármikor tudjuk futtatni, és ez veszi
kezelésbe a helyi gépen futó X szervert.
Amennyiben az XDM-et a
számítógép minden egyes
indulása során el akarjuk indítani,
egyszerűen csak adjuk hozzá a megfelelő
bejegyzést az /etc/ttys
állományhoz. Ennek a formai
szabályairól és
használatáról bővebben lásd
26.3.2.1. szakasz - Egy bejegyzés felvétele az
/etc/ttys
állományba. Az
/etc/ttys
alapértelmezett
változatában az XDM
démont ebben a formában találjuk meg a
virtuális terminálok között:
ttyv8 "/usr/local/bin/xdm -nodaemon" xterm off secure
Ez a bejegyzés alapból nem aktív. Az
engedélyezéséhez írjuk át az
ötödik mezőben szereplő
off
(kikapcsolva) értéket
on
(bekapcsolvá)-ra, majd
indítsuk újra az init(8) programot a 26.3.2.2. szakasz - A init
utasítása az
/etc/ttys
újraolvasásáraban leírtak szerint. Az első
mezőben találhatjuk a program által kezelt
terminált, ez jelen esetünkben a
ttyv8
. Ennek megfelelően az
XDM a 9. virtuális
terminálon kezdi meg a futását.
Az XDM
beállításait tartalmazó
könyvtár a
/usr/local/lib/X11/xdm
. Itt
találhatjuk meg azokat az állományokat,
amelyek megváltoztatásával
befolyásolhatjuk az XDM
megjelenését és viselkedését.
Általában a következő
állományok bukkannak fel ezen a helyen:
Állomány | Leírás |
---|---|
Xaccess | A kliens hitelesítésének szabályrendszere. |
Xresources | Az X erőforrásainak alapértelmezett értékei. |
Xservers | Az ismert távoli és helyi X szerverek listája. |
Xsession | A bejelentkezések során lefutó alapértelmezett szkript. |
Xsetup_ * | A bejelentkező felület indítása előtt indítandó alkalmazásokkal kapcsolatos szkript. |
xdm-config | A gépen futó összes X szerver globális beállításai. |
xdm-errors | A szerver által jelentett hibák. |
xdm-pid | A jelenleg futó XDM-hez tartozó azonosító. |
Ebben a könyvtárban találunk még néhány olyan programot és szkriptet, amelyekkel be tudjuk állítani a munkaasztalunkat az XDM futása alatt. Ezen állományok céljait egyenként ismertetni fogjuk. A felépítésükről és használatukról az xdm(1) man oldala árul el többet.
Az alapértelmezett beállítás egy téglalap alakú bejelentkező ablak, aminek tetején nagy betűkkel a gép neve olvasható, valamint alatta a „Login:” (felhasználói név) és „Password:” (jelszó) mezők várnak kitöltésre. Ez egy remek kiindulási alap az XDM-képernyő kinézetének megváltoztatásához.
Az XDM-mel szabályozott
X szerverek által használt protokoll az X
Display Manager Connection Protocol (XDMCP). Ez az
állomány tartalmazza a távoli
számítógépekről
érkező XDMCP-kapcsolatok
vezérlésére vonatkozó
szabályokat. Ezt a rendszer általában
figyelmen kívül hagyja, hacsak az
xdm-config
állományban be
nem állítottuk a távoli
számítógépek
csatlakoztathatóságát.
Alapértelmezés szerint viszont semmilyen klienst
nem enged csatlakozni.
Ez tartalmazza a szerverválasztó és bejelentkező képernyő alapértelmezéseit. Segítségével a bejelentkeztetést végző program kinézetét változtathatjuk meg. Formátuma hasonló az X11 dokumentációjában leírt app-defaults állományhoz.
A felhasználó bejelentkezése
után ez az XDM-szkript fog
lefutni. Általában minden
felhasználóhoz tartozik egy saját
~/.xsession
szkript, ami ezt
felülbírálja.
Ezek fognak automatikusan lefutni a
szerverválasztó vagy bejelentkeztető
felületek megjelenése előtt. Minden
általunk használt X szerverhez tartozik egy
ilyen szkript, amelyek neve Xsetup_
-al
kezdődik és a helyi X szerver
sorszámával folytatódik
(például Xsetup_0
). Ezek a
szkriptek általában egy-két programot,
mint például az xconsole
,
indítanak el a háttérben.
Az app-defaults nevű állományéhoz hasonló alakban tartalmaz beállításokat a program által kezelt minden egyes X szerverhez.
Az X szerverünkhöz csak akkor tudnak
kívülről más felhasználók
is kapcsolódni, ha átírjuk a
hozzáférésre vonatkozó
szabályokat és engedélyezzük rajta a
kapcsolódást. Az alapértelmezett
szabályok nagyon óvatosak. Ha tehát
engedélyezni akarjuk a kívülről
érkező kapcsolódásokat, akkor ahhoz
először az xdm-config
állományból vegyük ki az alábbi
sort:
! SECURITY: do not listen for XDMCP or Chooser requests ! Comment out this line if you want to manage X terminals with xdm DisplayManager.requestPort: 0
Ezután indítsuk újra az
XDM-et. Ne felejtsük el, hogy
az app-defaults állományokban a
megjegyzések „!”
(felkiáltó)jellel kezdődnek, nem pedig a
megszokott „#” (kettőskereszt)tel. A
fentieknél természetesen szigorúbb
hozzáférési szabályok is
szükségesek lehetnek — ezzel kapcsolatban
nézzük meg Xaccess
állományban szereplő példákat,
illetve lapozzuk fel az xdm(1) man oldalt.
Az alapértelmezett XDM feladatát számos más program is képes ellátni. Ezek közül az egyik a kdm (a KDE része), amire ebben a fejezetben még vissza fogunk térni. A kdm különféle vizuális effekteket és egyéb kozmetikázást ígér, valamint lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a bejelentkezés előtt kiválaszthassák a használni kívánt ablakkezelőt.
Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a
következő címre írhat (angolul):
<questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése, kérjük erre a címre írjon:
<gabor@FreeBSD.org>.