A FreeBSD számos módon képes összekötni két számítógépet. Ha betárcsázós modemmel akarunk hálózati vagy internetes kapcsolatot felépíteni, esetleg azt szeretnénk, hogy mások képesek legyenek minket ilyen módon elérni, akkor ahhoz PPP-t, illetve SLIP-et kell használnunk. Ebben a fejezetben a modemes kommunikáció beállításait mutatjuk be részletesebben.
A fejezet elolvasása során megismerjük:
hogyan állítsunk be felhasználói PPP-t;
hogyan állítsunk be rendszerszintű
PPP-t (csak FreeBSD 7.X
);
hogyan állítsunk be egy PPPoE (PPP over Ethernet, vagyis "PPP Ethernet felett") kapcsolatot;
hogyan állítsunk be egy PPPoA (PPP over ATM, vagyis "PPP ATM felett") kapcsolatot;
hogyan állítsunk be SLIP klienst és
szervert (csak FreeBSD 7.X
).
A fejezet elolvasásához ajánlott:
az alapvető hálózati technológiák ismerete;
a betárcsázós kapcsolatok, a PPP és/vagy SLIP alapjainak és céljainak megértése.
Talán érdekli a kedves olvasót, hogy mi
az alapvető különbség a
felhasználói és a rendszerszintű PPP
között. A válasz egyszerű: a
felhasználói PPP a beérkező és
kimenő adatokat nem a rendszermagban, hanem a
felhasználói szinten dolgozza fel. Ez
költséges abból a szempontból, hogy
emiatt adatokat kell másolgatni a rendszer és a
felhasználói szint között, azonban egy
sokkal többet tudó PPP implementációnak
ad ezzel utat. A felhasználói PPP a
tun
eszközön keresztül
kommunikál a külvilággal, miközben a
rendszermagban található PPP mindezt a
ppp
eszközzel
valósítja meg.
A fejezetben a felhasználói PPP-t
egyszerűen csak ppp néven
fogjuk hivatkozni, hacsak nem lesz szükséges
különbséget tennünk közte és
más PPP szoftverek, mint például a
pppd között. Ha
mást nem mondunk, akkor a fejezetben ismertetett
összes parancsot root
felhasználóként kell kiadni.
Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a
következő címre írhat (angolul):
<questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése, kérjük erre a címre írjon:
<gabor@FreeBSD.org>.