ວິກິພີເດຍ
lowiki
https://lo.wikipedia.org/wiki/%E0%BB%9C%E0%BB%89%E0%BA%B2%E0%BA%AB%E0%BA%BC%E0%BA%B1%E0%BA%81
MediaWiki 1.39.0-wmf.21
first-letter
ສື່
ພິເສດ
ສົນທະນາ
ຜູ້ໃຊ້
ສົນທະນາຂອງຜູ້ໃຊ້
ວິກິພີເດຍ
ສົນທະນາກ່ຽວກັບວິກິພີເດຍ
ຮູບ
ສົນທະນາກ່ຽວກັບຮູບ
ມີເດຍວິກິ
ສົນທະນາກ່ຽວກັບມີເດຍວິກິ
ແມ່ແບບ
ສົນທະນາກ່ຽວກັບແມ່ແບບ
ຊ່ວຍເຫຼືອ
ສົນທະນາກ່ຽວກັບຊ່ວຍເຫຼືອ
ໝວດ
ສົນທະນາກ່ຽວກັບໝວດ
TimedText
TimedText talk
Module
Module talk
Gadget
Gadget talk
Gadget definition
Gadget definition talk
ພາສາລາວ
0
3279
94894
94800
2022-07-21T01:42:18Z
Fino-kn
13965
wikitext
text/x-wiki
{{ກ່ອງຂໍ້ມູນ ພາສາ
| name = ພາສາລາວ
| nativename =
| pronunciation = {{IPA|pʰáːsǎː láːw}}
| states = [[ປະເທດລາວ|ລາວ]]<br />[[ປະເທດໄທ|ໄທ]] ([[ພາກອີສານ]])<br />[[ປະເທດກຳປູເຈຍ|ກຳປູເຈຍ]] ([[ແຂວງສະຕຶງແຕຣງ (ຊຽງແຕງ)|ສະຕຶງແຕຣງ (ຊຽງແຕງ)]], [[ແຂວງພຣະວິຫາຣ|ພຣະວິຫາຣ]] ແລະ[[ແຂວງຣັຕນຄີຣີ|ຣັຕນຄີຣີ]])
| speakers = 30 ລ້ານຄົນ<ref>{{cite web|url=http://www.inalco.fr/langue/lao-laotien|title=Lao (Laotien)|date=20 January 2017|website=Inalco|access-date=17 October 2018|archive-date=5 December 2018|archive-url=https://web.archive.org/web/20181205063045/http://www.inalco.fr/langue/lao-laotien|url-status=live}}</ref>
| date =
| ethnicity = [[ຊາວລາວ]]<br/>[[ຊາວອີສານ]]
| ref =
| familycolor = Kradai
| fam2 = [[ກຸ່ມພາສາໄທ|ໄທ]]
| fam3 = [[ກຸ່ມພາສາໄທຕາເວັນຕົກສຽງໃຕ້|ພາສາໄທຕາເວັນຕົກສຽງໃຕ້]] (ໄທ)
| fam4 = ລາວ–ຜູ້ໄທ
| script = [[ອັນສອນລາວ]]ໃນປະເທດລາວ<br/>[[ອັກສອນໄທ]]ໃນປະເທດໄທ<br/>[[ອັນສອນໄທແລະລາວ]]
| nation = {{flag|Laos}}
----
{{flagicon|ASEAN}} [[ອາຊຽນ]]<ref>{{cite web |url=http://asean.org/asean/asean-member-states |title=Languages of ASEAN |access-date=7 August 2017 |archive-date=5 May 2019 |archive-url=https://web.archive.org/web/20190505070806/https://asean.org/asean/asean-member-states/ |url-status=live }}</ref>
| agency = ສະຖາບັນຄົ້ນຄວ້າວິທະຍາສາດການສຶກສາ ກະຊວງສຶກສາທິການ ແລະ ກິລາ <br> ''ແລະ'' <br> ສະຖາບັນວິທະຍາສາດສັງຄົມ ຄະນະສິລະປະ [[ມະຫາວິທະຍາໄລແຫ່ງຊາດ]]
| iso1 = lo
| iso2 = lao
| lc1 = lao
| ld1 = ພາສາລາວ
| lc2 = tts
| ld2 = ພາສາອີສານ
| lingua = 47-AAA-c
| image = Lao_in_Phetsarath_OT.png
| map = Idioma lao.png
| notice = IPA
| glotto = laoo1244
| glottoname = Lao
| glotto2 = nort2741
| minority = {{flag|Thailand}}<br/>{{flag|Cambodia}}
| glottoname2 = ໄທຕະເວັນຕົກສ່ຽງເໜືອ
| dia1 = ລາວເໜືອ (ລາວຫຼວງພະບາງ)
| dia2 = ລາວຕະເວັນຕົກສ່ຽງເໜືອ
| dia3 = ລາວກາງ (ພວນ)
| dia4 = ລາວໃຕ້
| dia5 = ລາວຕະເວັນຕົກ
}}
[[File:WIKITONGUES- La speaking Lao.webm|thumb|ຜູ້ເວົ້າພາສາລາວ]]
'''ພາສາລາວ''' ແມ່ນພາສາລັດຖະການຂອງ [[ປະເທດລາວ|ສາທາລະນະລັດ ປະຊາທິປະໄຕ ປະຊາຊົນລາວ]]. ແລະເປັນພາສາແມ່ຂອງຄົນເຊື້ອຊາດລາວ ທັງຢູ່ພາຍໃນແລະຕ່າງປະເທດ. ພາສາລາວມີວັນນະຍຸດ ມີການປາກເວົ້າໃນພາກຕາເວັນອອກສຽງເໜືອຂອງປະເທດໄທແລະພາກຕາເວັນອອກສຽງເໜືອຂອງປະເທດກຳປູເຈຍ. ທາງລັດຖະບານປະເທດໄທມີການສະໜັບສະໜຸນໃຫ້ເອີ້ນພາສາລາວຖິ່ນໄທວ່າ ''ພາສາລາວຖິ່ນອີສານ''
ພາສາລາວສືບທອດມາຈາກ [[ພາສາໄຕ]] ຢູ່ພາກໃຕ້ຂອງ[[ປະເທດຈີນ]][[ອ້າງອີງ]]ເຊິ່ງເປັນຈຸດດັ່ງເດີມຂອງຫຼາຍພາສາຕ່າງໆ ທີ່ຍັງໃຊ້ແລະເວົ້າຢູ່ໂດຍຫຼາຍຊົນເຜົ່າ. ເນື່ອງຈາກຖືກຄວາມກົດດັນຈາກການຂະຫຍາຍຕົວຂອງອານາຈັກຈີນ, ການບຸກລຸກຂອງຊາວມົງໂກນ ແລະການປູກຝັງທຳນາຫາກິນ, ຄົນໄຕໄດ້ຍົກຍ້າຍລົງມາພາກໃຕ້ສູ່ດິນແດນສຸວັນນະພູມ ຕາມຮິມຝັ່ງ[[ແມ່ນ້ຳຂອງ]]. ການອົບພະຍົບຂອງຊາວໄຕກໍ່ໄດ້ມີກ່າວໄວ້ໃນຕຳນານຂອງເຈົ້າພະຍາ ຂຸນບູລົມລາຊາທິລາດ.
== ສໍານຽງທ້ອງຖິ່ນ ==
ສໍານຽງວຽງຈັນເປັນສໍານຽງທີ່ຊາວລາວຕ່າງເຂົ້າໃຈ ແລະຖືວ່າເປັນສໍານຽງທາງການທີ່ຄົນທົ່ວໄປມັກໃຊ້ໃນການເວົ້າລົມປະຈຳວັນ.
{| class="wikitable"
|-
! ປະເທດລາວ !!
|-
| ພາກເໜືອ || ຫຼວງພະບາງ, ໄຊຍະບູລີ, ບໍລິຄຳໄຊ
|-
| ພາກຕາເວັນອອກສຽງເໜືອ || ຊຽງຂວາງ, ຫົວພັນ
|-
|
|
|-
|''ພາກກາງ''|| ສະວັນນະເຂດ, ຄຳມ່ວນ,ນະຄອນຫລວງວຽງຈັນ
|-
| ພາກໃຕ້ || ຈຳປາສັກ, ສາລະວັນ, ເຊກອງ, ອັດຕະປື
|-
| ||
|}
== ລະບົບສຽງ ==
''ເບິ່ງຕື່ມຢູ່ [[ລະບົບສຽງພາສາລາວ]]''
=== ພະຍັນຊະນະ ===
'''ສຽງສັດທະອັກສອນ[[ພະຍັນຊະນະ]]'''ໃນພາສາລາວ (ສຽງແປ) ມີຢູ່ນຳກັນ 21 ສຽງ
{|class="wikitable"
!
!colspan="3"|ຮິມປາກ<br />ທັງສອງ
!colspan="1"|ຮິມປາກລຸ່ມ<br />-ແຂ້ວເທິງ
!colspan="3"|ປຸ່ມເຫງືອກ
!colspan="2"|ປຸ່ມເຫງືອກ<br />-ເພດານແຂັງ
!colspan="1"|ເພດານແຂັງ
!colspan="3"|ເພດານອ່ອນ
!colspan="1"|ຜະໜັງຄໍ
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງກັກ
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/p/}}<br />ປ
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/pʰ/}}<br />ຜ,ພ
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/b/}}<br />ບ
|
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/t/}}<br />ຕ
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/tʰ/}}<br />ຖ,ທ
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/d/}}<br />ດ
| colspan = "2"| ||
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/k/}}<br />ກ
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/kʰ/}}<br />ຂ,ຄ
|
| style = "text-align: center;background: #ccc;"|{{IPA|/ʔ/}}<br />ອ<sup>*</sup>
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງນາສິກ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/m/}}<br />ມ
|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/n/}}<br />ນ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/ɲ/}}<br />ຍ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/ŋ/}}<br />ງ
| colspan = "2"|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງສຽດແຊກ
| colspan = "3"|
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/f/}}<br />ຝ,ຟ
| style = "text-align: center;background: #ffc;"|{{IPA|/s/}}<br />ຊ,ສ
| colspan = "2"|
| colspan = "2"|
|
| colspan = "3"|
| style = "text-align: center;background: #ccc;"|[[ສຽງສຽດແຊກ ເສັນສຽງ ບໍ່ກ້ອງ|{{IPA|/h/}}]]<br />ຫ,ຮ
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງປະສົມສຽດແຊກ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "3"|
| style = "text-align: center;background: #fcf;"|{{IPA|/t͡ɕ/}}<br />ຈ
|
|
| colspan = "3"|
|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງລົວລີ້ນ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|[[ສຽງລົວ ປຸ່ມເຫງືອກ|{{IPA|/r/}}]]<br />ຣ
| colspan = "2"|
|
| colspan = "3"|
|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງເປີດ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "3"|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|[[ສຽງເປີດ ເພດານແຂັງ|{{IPA|/j/}}]]<br />ຢ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|{{IPA|/w/}}<br />ວ
|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງຂ້າງລີ້ນ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|[[ສຽງເປີດຂ້າງລີ້ນ ປຸ່ມເຫງືອກ|{{IPA|/l/}}]]<br />ລ
| colspan = "2"|
|
| colspan = "3"|
|
|-
|}
:<sup>*</sup> ສຽງ {{IPA|/ʔ/}} ມີປາກົດຢູ່ໃນຄຳທີ່ມີສະລະສຽງສັ້ນແລະບໍ່ມີພະຍັນຊະນະສະກົດ
===ສະລະ===
ສຽງສະລະໃນພາສາລາວແບ່ງອອກເປັນ 3 ຊະນິດແມ່ນ ສະລະດ່ຽວ ສະລະປະສົມ ແລະສະລະເກີນ. ສະກົດດ້ວຍຮູບສະລະພື້ນຖານນຶ່ງໂຕຫຼືຫຼາຍໂຕຮ່ວມກັນ '''ສະລະດ່ຽວ''' ຫຼື '''ສະລະແທ້''' ແມ່ນສະລະທີ່ເກີດຈາກຖານພຽງຖານດຽວ ມີທັງໝົດ 18 ສຽງ.
====ສະລະດ່ຽວ====
{| class="wikitable" style="text-align: center"
!rowspan="3" |
!colspan=2|ລີ້ນສ່ວນໜ້າ
!colspan=4|ລີ້ນສ່ວນຫຼັງ
|-
!colspan=2|ປາກຢຽດ
!colspan=2|ປາກຢຽດ
!colspan=2|ປາກຫໍ່
|-
! ສັ້ນ || ຍາວ || ສັ້ນ || ຍາວ || ສັ້ນ || ຍາວ
|-
!ລີ້ນຍໍສູງ
| {{IPA|/i/}}<br />xິ
| {{IPA|/iː/}}<br />xີ
| {{IPA|/ɯ/}}<br />xຶ
| {{IPA|/ɯː/}}<br />xື
| {{IPA|/u/}}<br />xຸ
| {{IPA|/uː/}}<br />xູ
|-
!ລີ້ນກຶ່ງສູງ
| {{IPA|/e/}}<br />ເxະ, ເxັ
| {{IPA|/eː/}}<br />ເx
| {{IPA|/ɤ/}}<br />ເxິ
| {{IPA|/ɤː/}}<br />ເxີ
| {{IPA|/o/}}<br />ໂxະ, xົ
| {{IPA|/oː/}}<br />ໂx
|-
!ລີ້ນກຶ່ງຕ່ຳ
| {{IPA|/ɛ/}}<br />ແxະ, ແxັ
| {{IPA|/ɛː/}}<br />ແx
|
|
| {{IPA|/ɔ/}}<br />ເxາະ, xັອ
| {{IPA|/ɔː/}}<br />xໍ, xອ
|-
!ລີ້ນຫຼຸດຕ່ຳ
|
|
| {{IPA|/a/}}<br />xະ, xັ
| {{IPA|/aː/}}<br />xາ
|
|
|}
====ສະລະປະສົມ====
'''ສະລະປະສົມ''' ແມ່ນສະລະທີ່ເກີດຈາກສະລະດ່ຽວສອງສຽງມາປະສົມກັນ. ເກີດການປ່ຽນບ່ອນຂອງລີ້ນໃນລະດັບສູງຫຼຸດລົງສູ່ລະດັບຕ່ຳ. ດັ່ງນັ້ນຈຶ່ງສາມາດເອີ້ນອີກຊື່ນຶ່ງວ່າ "ສະລະປ່ຽນບ່ອນ" ມີ 3 ສຽງດັ່ງນີ້.
* ເxຍ {{IPA|/iːa/}} ປະສົມຈາກສະລະ ອີ ແລະ ອາ
* ເxືອ {{IPA|/ɯːa/}} ປະສົມຈາກສະລະ ອື ແລະ ອາ
* xົວ {{IPA|/uːa/}} ປະສົມຈາກສະລະ ອູ ແລະ ອາ
===ວັນນະຍຸດ===
ພາສາລາວມີວັນນະຍຸດ 6 ສຽງ ສະແດງໃນຕາລາງດັ່ງຕໍ່ໄປນີ້.<ref>Blaine Erickson, 2001. [http://sealang.net/sala/archives/pdf4/erickson2001origins.pdf "On the Origins of Labialized Consonants in Lao"]. Analysis based on T. Hoshino and R. Marcus (1981). ''Lao for Beginners: An Introduction to the Spoken and Written Language of Laos''. Rutland/Tokyo: Tuttle. Accessed 2009-12-19.</ref> ໃນຄໍລັມເສັ້ນສະແດງຮູບຮ່າງສຽງວັນນະຍຸດ 1 ໝາຍເຖິງລະດັບສຽງຕ່ຳ, 3 ໝາຍເຖິງລະດັບສຽງກາງ, ແລະ 5 ໝາຍເຖິງລະດັບສຽງສູງ.
{| class="wikitable" style="text-align:center"
! rowspan=2|ຊື່
! rowspan=2|ສັນຍະລັກໃຊ້ນຳ /e/
! rowspan=2|ເສັ້ນສະແດງຮູບຮ່າງສຽງວັນນະຍຸດ
! colspan=2|ໂຕຢ່າງ
|-
! ອັກສອນລາວ
![[ສັດທະອັກສອນສາກົນ]]
|-
| ຈາກຕ່ຳໄປສູງ
| {{IPA|ě}}
| 24 ຫຼື 214
| ຂາ
| /kʰǎː/
|-
| ສູງ
| {{IPA|é}}
| 4
| ຄາ
| /kʰáː/
|-
| ຈາກສູງໄປຕ່ຳ
| {{IPA|ê}}
| 53
| ຄ້າ
| /kʰâː/
|-
| ກາງ
| {{IPA|ē}}
| 3
| ຄ່າ, ຂ່າ
| /kʰāː/
|-
| ຕ່ຳ
| {{IPA|è}}
| 1
| ກາ
| /kàː/
|-
| ຈາກກາງໄປຕ່ຳ
| {{IPA|e᷆}}
| 31
| ຂ້າ
| /kʰa᷆ː/
|}
==ໄວຍາກອນ==
ໄວຍາກອນພາສາລາວມີລັກສະນະຄ້າຍຄືກັບ[[ພາສາໄຕ]]ອື່ນໆ ເຊັ່ນ
*ໃນ[[ປະໂຫຍກ]]ທຳມະດາ [[ວາຈົກ|ກັດຕຸວາຈົກ]] ລຳດັບຄຳຈະລຽນເປັນ ຄຳໂຕຕັ້ງ-[[ຄຳກຳມະ]]-ຄຳປະກອບ (subject-verb-object) ເຊັ່ນ: ຂ້ອຍເວົ້າພາສາລາວ ໂດຍ ຂ້ອຍ ເປັນ ຄຳໂຕຕັ້ງ, ເວົ້າ ເປັນຄຳກຳມະ, ແລະ ພາສາລາວ ເປັນຄຳປະກອບ. ສະນັ້ນຕາມຫຼັກໄວຍາກອນລາວ ຈະບໍ່ສາມາດເວົ້າວ່າ ພາສາລາວເວົ້າຂ້ອຍ ຫຼື ເວົ້າຂ້ອຍພາສາລາວ ເພື່ອທີ່ຈະໃຫ້ມີຄວາມໝາຍດຽວກັນ.
*ບໍ່ມີການບົ່ງບອກການ (tense) ຢ່າງຊັດເຈນຄືພາສາເອີລົບທັງຫຼາຍ ເຊັ່ນ ໃນພາສາອັງກິດ go ມີຫຼາຍການ: I go (ຂ້ອຍໄປ), I went (ຂ້ອຍໄປແລ້ວ), I have gone (ຂ້ອຍໄດ້ໄປແລ້ວ).
*ບໍ່ມີເພດໄວຍາກອນ (grammatical gender) ເຊັ່ນ ພາສາຝຣັ່ງ le chien (ໝາຜູ້), la chienne (ໝາແມ່).
== ລະບົບການຂຽນ ==
[[ອັກສອນລາວ]] ແມ່ນ[[ອັກສອນ]]ທີ່[[ລັດຖະບານລາວ]]ຮັບຮອງໃຫ້ໃຊ້ຂຽນ[[ພາສາລາວ]] ເຊິ່ງໃຊ້ເປັນພາສາລາຊະການໃນປັດຈຸບັນ.
== ຄຳສັບ ==
ຄຳສັບພາສາລາວມີຮາກເຫງົ້າຈາກຫຼາຍບ່ອນ. ຄຳສັບລາວເດີມ ຫຼື ຄຳສັບລາວແທ້ ໄດ້ພັດທະນາມາຈາກ[[ພາສາໄຕບູຮານ]] (proto-Tai language) ໂດຍພັດທະນາພ້ອມໆ ກັບພາສາໃນ[[ຕະກູນພາສາໄຕ]] (Tai languages) ອື່ນໆ ອັນມີ[[ພາສາໄທ]] [[ພາສາໂຍນ]] [[ພາສາພວນ]] [[ພາສາໄທລື້]] ຯລຯ ເຊິ່ງບັນດາພາສາເຫຼົ່ານີ້ເຄີຍເປັນພາສາດຽວກັນມາກ່ອນກັບພາສາລາວໃນອະດີດ. ຍ້ອນມີຊົນຊາດອື່ນໆ ທີ່ເວົ້າ[[ພາສາຕະກູນມອນ-ຂະເໝນ]] (Mon-Khmer languages) ຢູ່ລ້ອມຮອບຊົນຊາດລາວ ກໍໄດ້ມີຄຳສັບຈາກພາສາເຫຼົ່ານີ້ອີກ ເຊັ່ນ[[ພາສາຂະເໝນ|ພາສາຂະເໝນບູຮານ]]. ນອກຈາກນັ້ນ ຍ້ອນ[[ພຸດທະສາສະໜາ]] ພາສາລາວຍັງມີຄຳສັບຈາກ[[ພາສາບາລີ]] ແລະ [[ພາສາສັນສະກິດ]]ອີກ. ຕອນຍຸກສະໄໝປະເທດລາວເປັນຫົວເມືອງຂອງຝຣັ່ງ ກໍໄດ້ມີການຢືມຄຳສັບ[[ພາສາຝຣັ່ງ|ຝຣັ່ງ]]ມາຫຼາຍ. ປັດຈຸບັນ ພາສາລາວມີຄຳສັບຈາກ[[ພາສາອັງກິດ]] ແລະ [[ພາສາໄທ]] ຜ່ານສື່ຕ່າງໆ ເຊັ່ນ ຈາກ[[ໂທລະພາບ]] [[ຮູບເງົາ]] [[ປຶ້ມ]] ຯລຯ.
{| class="wikitable"
|-
! ຕົວຢ່າງ
! ແຫຼ່ງຢືມ
|-
| ນ້ຳ (ຄຳລາວແທ້)
| < ລາວບູຮານ *nam.C
|-
| ຟ້າ (ຄຳລາວແທ້)
| < ລາວບູຮານ *va.C
|-
| ສາສະໜາ
| < ພາສາບາລີ sāsnā
|-
| ພາສາ
| < ພາສາບາລີ bhāsā
|-
| ສະຫຼາມ
| < ພາສາຂະເໝນບູຮານ chlaam
|-
| ຊຳນານ
| < ພາສາຂະເໝນບູຮານ jamnaan
|-
| ກະແລັມ
| < ພາສາຝຣັ່ງ crème glacée
|-
| ແວງ
| < ພາສາຝຣັ່ງ vin
|-
| ຄຸກກີ້
| < ພາສາອັງກິດ cookie
|}
== ອ້າງອີງ ==
{{ລາຍການອ້າງອິງ}}
== ອ່ານຕື່ມ ==
* ANSI Z39.35-1979, System for the Romanization of Lao, Khmer, and Pali; ISBN 0-88738-968-6.
* Hoshino, Tatsuo and Marcus, Russel. (1989). Lao for Beginners: An Introduction to the Spoken and Written Language of Laos. Tuttle Publishing. ISBN 0-8048-1629-8.
* Enfield, N. J. (2007). A Grammar of Lao. Mouton de Gruyter Publishers. ISBN 3-11-018588-1.
* Cummings, Joe. (2002). Lao Phrasebook: A Language Survival Kit. Lonely Planet. ISBN 1-74059-168-2.
* Mollerup, Asger. Thai–Isan–Lao Phrasebook. White Lotus, Bangkok, 2001. ISBN 974-7534-88-6.
* Kerr, Allen. (1994). Lao–English Dictionary. White Lotus. ISBN 974-8495-69-8.
* Simmala, Buasawan and Benjawan Poomsan Becker (2003), Lao for Beginners. Paiboon Publishing. ISBN 1-887521-28-3
== ແຫຼ່ງຂໍ້ມູນອື່ນ ==
* [http://www.omniglot.com/writing/lao.htm ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ Omniglot] {{en icon}}
* [http://sealang.net/lao/dictionary.htm ວັດຈະນານຸກົມ ພາສາລາວ-ພາສາອັງກິດ] {{en icon}}
* [http://www.seasite.niu.edu/lao/ ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ SEAsite Laos] {{en icon}}
* [http://abcdlaos.blogspot.com ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ AbcdLaos]
* [http://laocom.free.fr/ ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ Laocom]
[[ໝວດ:ພາສາ|ລາວ]]
[[ໝວດ:ພາສາລາວ|ລ]]
[[ໝວດ:ກຸ່ມພາສາໄທ-ກະໄດ|ລ]]
{{ພາສາລາວ}}
{{ພາສາໄທກະໄດ|collapsed}}
a4v8yoo7m5sykrnkjrurtpspldd754r
94895
94894
2022-07-21T01:42:48Z
Fino-kn
13965
wikitext
text/x-wiki
{{ກ່ອງຂໍ້ມູນ ພາສາ
| name = ພາສາລາວ
| nativename =
| pronunciation = {{IPA|pʰáːsǎː láːw}}
| states = [[ປະເທດລາວ|ລາວ]]<br />[[ປະເທດໄທ|ໄທ]] ([[ພາກອີສານ]])<br />[[ປະເທດກຳປູເຈຍ|ກຳປູເຈຍ]] ([[ແຂວງສະຕຶງແຕຣງ (ຊຽງແຕງ))|ສະຕຶງແຕຣງ (ຊຽງແຕງ)]], [[ແຂວງພຣະວິຫາຣ|ພຣະວິຫາຣ]] ແລະ[[ແຂວງຣັຕນຄີຣີ|ຣັຕນຄີຣີ]])
| speakers = 30 ລ້ານຄົນ<ref>{{cite web|url=http://www.inalco.fr/langue/lao-laotien|title=Lao (Laotien)|date=20 January 2017|website=Inalco|access-date=17 October 2018|archive-date=5 December 2018|archive-url=https://web.archive.org/web/20181205063045/http://www.inalco.fr/langue/lao-laotien|url-status=live}}</ref>
| date =
| ethnicity = [[ຊາວລາວ]]<br/>[[ຊາວອີສານ]]
| ref =
| familycolor = Kradai
| fam2 = [[ກຸ່ມພາສາໄທ|ໄທ]]
| fam3 = [[ກຸ່ມພາສາໄທຕາເວັນຕົກສຽງໃຕ້|ພາສາໄທຕາເວັນຕົກສຽງໃຕ້]] (ໄທ)
| fam4 = ລາວ–ຜູ້ໄທ
| script = [[ອັນສອນລາວ]]ໃນປະເທດລາວ<br/>[[ອັກສອນໄທ]]ໃນປະເທດໄທ<br/>[[ອັນສອນໄທແລະລາວ]]
| nation = {{flag|Laos}}
----
{{flagicon|ASEAN}} [[ອາຊຽນ]]<ref>{{cite web |url=http://asean.org/asean/asean-member-states |title=Languages of ASEAN |access-date=7 August 2017 |archive-date=5 May 2019 |archive-url=https://web.archive.org/web/20190505070806/https://asean.org/asean/asean-member-states/ |url-status=live }}</ref>
| agency = ສະຖາບັນຄົ້ນຄວ້າວິທະຍາສາດການສຶກສາ ກະຊວງສຶກສາທິການ ແລະ ກິລາ <br> ''ແລະ'' <br> ສະຖາບັນວິທະຍາສາດສັງຄົມ ຄະນະສິລະປະ [[ມະຫາວິທະຍາໄລແຫ່ງຊາດ]]
| iso1 = lo
| iso2 = lao
| lc1 = lao
| ld1 = ພາສາລາວ
| lc2 = tts
| ld2 = ພາສາອີສານ
| lingua = 47-AAA-c
| image = Lao_in_Phetsarath_OT.png
| map = Idioma lao.png
| notice = IPA
| glotto = laoo1244
| glottoname = Lao
| glotto2 = nort2741
| minority = {{flag|Thailand}}<br/>{{flag|Cambodia}}
| glottoname2 = ໄທຕະເວັນຕົກສ່ຽງເໜືອ
| dia1 = ລາວເໜືອ (ລາວຫຼວງພະບາງ)
| dia2 = ລາວຕະເວັນຕົກສ່ຽງເໜືອ
| dia3 = ລາວກາງ (ພວນ)
| dia4 = ລາວໃຕ້
| dia5 = ລາວຕະເວັນຕົກ
}}
[[File:WIKITONGUES- La speaking Lao.webm|thumb|ຜູ້ເວົ້າພາສາລາວ]]
'''ພາສາລາວ''' ແມ່ນພາສາລັດຖະການຂອງ [[ປະເທດລາວ|ສາທາລະນະລັດ ປະຊາທິປະໄຕ ປະຊາຊົນລາວ]]. ແລະເປັນພາສາແມ່ຂອງຄົນເຊື້ອຊາດລາວ ທັງຢູ່ພາຍໃນແລະຕ່າງປະເທດ. ພາສາລາວມີວັນນະຍຸດ ມີການປາກເວົ້າໃນພາກຕາເວັນອອກສຽງເໜືອຂອງປະເທດໄທແລະພາກຕາເວັນອອກສຽງເໜືອຂອງປະເທດກຳປູເຈຍ. ທາງລັດຖະບານປະເທດໄທມີການສະໜັບສະໜຸນໃຫ້ເອີ້ນພາສາລາວຖິ່ນໄທວ່າ ''ພາສາລາວຖິ່ນອີສານ''
ພາສາລາວສືບທອດມາຈາກ [[ພາສາໄຕ]] ຢູ່ພາກໃຕ້ຂອງ[[ປະເທດຈີນ]][[ອ້າງອີງ]]ເຊິ່ງເປັນຈຸດດັ່ງເດີມຂອງຫຼາຍພາສາຕ່າງໆ ທີ່ຍັງໃຊ້ແລະເວົ້າຢູ່ໂດຍຫຼາຍຊົນເຜົ່າ. ເນື່ອງຈາກຖືກຄວາມກົດດັນຈາກການຂະຫຍາຍຕົວຂອງອານາຈັກຈີນ, ການບຸກລຸກຂອງຊາວມົງໂກນ ແລະການປູກຝັງທຳນາຫາກິນ, ຄົນໄຕໄດ້ຍົກຍ້າຍລົງມາພາກໃຕ້ສູ່ດິນແດນສຸວັນນະພູມ ຕາມຮິມຝັ່ງ[[ແມ່ນ້ຳຂອງ]]. ການອົບພະຍົບຂອງຊາວໄຕກໍ່ໄດ້ມີກ່າວໄວ້ໃນຕຳນານຂອງເຈົ້າພະຍາ ຂຸນບູລົມລາຊາທິລາດ.
== ສໍານຽງທ້ອງຖິ່ນ ==
ສໍານຽງວຽງຈັນເປັນສໍານຽງທີ່ຊາວລາວຕ່າງເຂົ້າໃຈ ແລະຖືວ່າເປັນສໍານຽງທາງການທີ່ຄົນທົ່ວໄປມັກໃຊ້ໃນການເວົ້າລົມປະຈຳວັນ.
{| class="wikitable"
|-
! ປະເທດລາວ !!
|-
| ພາກເໜືອ || ຫຼວງພະບາງ, ໄຊຍະບູລີ, ບໍລິຄຳໄຊ
|-
| ພາກຕາເວັນອອກສຽງເໜືອ || ຊຽງຂວາງ, ຫົວພັນ
|-
|
|
|-
|''ພາກກາງ''|| ສະວັນນະເຂດ, ຄຳມ່ວນ,ນະຄອນຫລວງວຽງຈັນ
|-
| ພາກໃຕ້ || ຈຳປາສັກ, ສາລະວັນ, ເຊກອງ, ອັດຕະປື
|-
| ||
|}
== ລະບົບສຽງ ==
''ເບິ່ງຕື່ມຢູ່ [[ລະບົບສຽງພາສາລາວ]]''
=== ພະຍັນຊະນະ ===
'''ສຽງສັດທະອັກສອນ[[ພະຍັນຊະນະ]]'''ໃນພາສາລາວ (ສຽງແປ) ມີຢູ່ນຳກັນ 21 ສຽງ
{|class="wikitable"
!
!colspan="3"|ຮິມປາກ<br />ທັງສອງ
!colspan="1"|ຮິມປາກລຸ່ມ<br />-ແຂ້ວເທິງ
!colspan="3"|ປຸ່ມເຫງືອກ
!colspan="2"|ປຸ່ມເຫງືອກ<br />-ເພດານແຂັງ
!colspan="1"|ເພດານແຂັງ
!colspan="3"|ເພດານອ່ອນ
!colspan="1"|ຜະໜັງຄໍ
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງກັກ
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/p/}}<br />ປ
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/pʰ/}}<br />ຜ,ພ
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/b/}}<br />ບ
|
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/t/}}<br />ຕ
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/tʰ/}}<br />ຖ,ທ
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/d/}}<br />ດ
| colspan = "2"| ||
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/k/}}<br />ກ
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/kʰ/}}<br />ຂ,ຄ
|
| style = "text-align: center;background: #ccc;"|{{IPA|/ʔ/}}<br />ອ<sup>*</sup>
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງນາສິກ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/m/}}<br />ມ
|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/n/}}<br />ນ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/ɲ/}}<br />ຍ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/ŋ/}}<br />ງ
| colspan = "2"|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງສຽດແຊກ
| colspan = "3"|
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/f/}}<br />ຝ,ຟ
| style = "text-align: center;background: #ffc;"|{{IPA|/s/}}<br />ຊ,ສ
| colspan = "2"|
| colspan = "2"|
|
| colspan = "3"|
| style = "text-align: center;background: #ccc;"|[[ສຽງສຽດແຊກ ເສັນສຽງ ບໍ່ກ້ອງ|{{IPA|/h/}}]]<br />ຫ,ຮ
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງປະສົມສຽດແຊກ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "3"|
| style = "text-align: center;background: #fcf;"|{{IPA|/t͡ɕ/}}<br />ຈ
|
|
| colspan = "3"|
|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງລົວລີ້ນ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|[[ສຽງລົວ ປຸ່ມເຫງືອກ|{{IPA|/r/}}]]<br />ຣ
| colspan = "2"|
|
| colspan = "3"|
|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງເປີດ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "3"|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|[[ສຽງເປີດ ເພດານແຂັງ|{{IPA|/j/}}]]<br />ຢ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|{{IPA|/w/}}<br />ວ
|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງຂ້າງລີ້ນ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|[[ສຽງເປີດຂ້າງລີ້ນ ປຸ່ມເຫງືອກ|{{IPA|/l/}}]]<br />ລ
| colspan = "2"|
|
| colspan = "3"|
|
|-
|}
:<sup>*</sup> ສຽງ {{IPA|/ʔ/}} ມີປາກົດຢູ່ໃນຄຳທີ່ມີສະລະສຽງສັ້ນແລະບໍ່ມີພະຍັນຊະນະສະກົດ
===ສະລະ===
ສຽງສະລະໃນພາສາລາວແບ່ງອອກເປັນ 3 ຊະນິດແມ່ນ ສະລະດ່ຽວ ສະລະປະສົມ ແລະສະລະເກີນ. ສະກົດດ້ວຍຮູບສະລະພື້ນຖານນຶ່ງໂຕຫຼືຫຼາຍໂຕຮ່ວມກັນ '''ສະລະດ່ຽວ''' ຫຼື '''ສະລະແທ້''' ແມ່ນສະລະທີ່ເກີດຈາກຖານພຽງຖານດຽວ ມີທັງໝົດ 18 ສຽງ.
====ສະລະດ່ຽວ====
{| class="wikitable" style="text-align: center"
!rowspan="3" |
!colspan=2|ລີ້ນສ່ວນໜ້າ
!colspan=4|ລີ້ນສ່ວນຫຼັງ
|-
!colspan=2|ປາກຢຽດ
!colspan=2|ປາກຢຽດ
!colspan=2|ປາກຫໍ່
|-
! ສັ້ນ || ຍາວ || ສັ້ນ || ຍາວ || ສັ້ນ || ຍາວ
|-
!ລີ້ນຍໍສູງ
| {{IPA|/i/}}<br />xິ
| {{IPA|/iː/}}<br />xີ
| {{IPA|/ɯ/}}<br />xຶ
| {{IPA|/ɯː/}}<br />xື
| {{IPA|/u/}}<br />xຸ
| {{IPA|/uː/}}<br />xູ
|-
!ລີ້ນກຶ່ງສູງ
| {{IPA|/e/}}<br />ເxະ, ເxັ
| {{IPA|/eː/}}<br />ເx
| {{IPA|/ɤ/}}<br />ເxິ
| {{IPA|/ɤː/}}<br />ເxີ
| {{IPA|/o/}}<br />ໂxະ, xົ
| {{IPA|/oː/}}<br />ໂx
|-
!ລີ້ນກຶ່ງຕ່ຳ
| {{IPA|/ɛ/}}<br />ແxະ, ແxັ
| {{IPA|/ɛː/}}<br />ແx
|
|
| {{IPA|/ɔ/}}<br />ເxາະ, xັອ
| {{IPA|/ɔː/}}<br />xໍ, xອ
|-
!ລີ້ນຫຼຸດຕ່ຳ
|
|
| {{IPA|/a/}}<br />xະ, xັ
| {{IPA|/aː/}}<br />xາ
|
|
|}
====ສະລະປະສົມ====
'''ສະລະປະສົມ''' ແມ່ນສະລະທີ່ເກີດຈາກສະລະດ່ຽວສອງສຽງມາປະສົມກັນ. ເກີດການປ່ຽນບ່ອນຂອງລີ້ນໃນລະດັບສູງຫຼຸດລົງສູ່ລະດັບຕ່ຳ. ດັ່ງນັ້ນຈຶ່ງສາມາດເອີ້ນອີກຊື່ນຶ່ງວ່າ "ສະລະປ່ຽນບ່ອນ" ມີ 3 ສຽງດັ່ງນີ້.
* ເxຍ {{IPA|/iːa/}} ປະສົມຈາກສະລະ ອີ ແລະ ອາ
* ເxືອ {{IPA|/ɯːa/}} ປະສົມຈາກສະລະ ອື ແລະ ອາ
* xົວ {{IPA|/uːa/}} ປະສົມຈາກສະລະ ອູ ແລະ ອາ
===ວັນນະຍຸດ===
ພາສາລາວມີວັນນະຍຸດ 6 ສຽງ ສະແດງໃນຕາລາງດັ່ງຕໍ່ໄປນີ້.<ref>Blaine Erickson, 2001. [http://sealang.net/sala/archives/pdf4/erickson2001origins.pdf "On the Origins of Labialized Consonants in Lao"]. Analysis based on T. Hoshino and R. Marcus (1981). ''Lao for Beginners: An Introduction to the Spoken and Written Language of Laos''. Rutland/Tokyo: Tuttle. Accessed 2009-12-19.</ref> ໃນຄໍລັມເສັ້ນສະແດງຮູບຮ່າງສຽງວັນນະຍຸດ 1 ໝາຍເຖິງລະດັບສຽງຕ່ຳ, 3 ໝາຍເຖິງລະດັບສຽງກາງ, ແລະ 5 ໝາຍເຖິງລະດັບສຽງສູງ.
{| class="wikitable" style="text-align:center"
! rowspan=2|ຊື່
! rowspan=2|ສັນຍະລັກໃຊ້ນຳ /e/
! rowspan=2|ເສັ້ນສະແດງຮູບຮ່າງສຽງວັນນະຍຸດ
! colspan=2|ໂຕຢ່າງ
|-
! ອັກສອນລາວ
![[ສັດທະອັກສອນສາກົນ]]
|-
| ຈາກຕ່ຳໄປສູງ
| {{IPA|ě}}
| 24 ຫຼື 214
| ຂາ
| /kʰǎː/
|-
| ສູງ
| {{IPA|é}}
| 4
| ຄາ
| /kʰáː/
|-
| ຈາກສູງໄປຕ່ຳ
| {{IPA|ê}}
| 53
| ຄ້າ
| /kʰâː/
|-
| ກາງ
| {{IPA|ē}}
| 3
| ຄ່າ, ຂ່າ
| /kʰāː/
|-
| ຕ່ຳ
| {{IPA|è}}
| 1
| ກາ
| /kàː/
|-
| ຈາກກາງໄປຕ່ຳ
| {{IPA|e᷆}}
| 31
| ຂ້າ
| /kʰa᷆ː/
|}
==ໄວຍາກອນ==
ໄວຍາກອນພາສາລາວມີລັກສະນະຄ້າຍຄືກັບ[[ພາສາໄຕ]]ອື່ນໆ ເຊັ່ນ
*ໃນ[[ປະໂຫຍກ]]ທຳມະດາ [[ວາຈົກ|ກັດຕຸວາຈົກ]] ລຳດັບຄຳຈະລຽນເປັນ ຄຳໂຕຕັ້ງ-[[ຄຳກຳມະ]]-ຄຳປະກອບ (subject-verb-object) ເຊັ່ນ: ຂ້ອຍເວົ້າພາສາລາວ ໂດຍ ຂ້ອຍ ເປັນ ຄຳໂຕຕັ້ງ, ເວົ້າ ເປັນຄຳກຳມະ, ແລະ ພາສາລາວ ເປັນຄຳປະກອບ. ສະນັ້ນຕາມຫຼັກໄວຍາກອນລາວ ຈະບໍ່ສາມາດເວົ້າວ່າ ພາສາລາວເວົ້າຂ້ອຍ ຫຼື ເວົ້າຂ້ອຍພາສາລາວ ເພື່ອທີ່ຈະໃຫ້ມີຄວາມໝາຍດຽວກັນ.
*ບໍ່ມີການບົ່ງບອກການ (tense) ຢ່າງຊັດເຈນຄືພາສາເອີລົບທັງຫຼາຍ ເຊັ່ນ ໃນພາສາອັງກິດ go ມີຫຼາຍການ: I go (ຂ້ອຍໄປ), I went (ຂ້ອຍໄປແລ້ວ), I have gone (ຂ້ອຍໄດ້ໄປແລ້ວ).
*ບໍ່ມີເພດໄວຍາກອນ (grammatical gender) ເຊັ່ນ ພາສາຝຣັ່ງ le chien (ໝາຜູ້), la chienne (ໝາແມ່).
== ລະບົບການຂຽນ ==
[[ອັກສອນລາວ]] ແມ່ນ[[ອັກສອນ]]ທີ່[[ລັດຖະບານລາວ]]ຮັບຮອງໃຫ້ໃຊ້ຂຽນ[[ພາສາລາວ]] ເຊິ່ງໃຊ້ເປັນພາສາລາຊະການໃນປັດຈຸບັນ.
== ຄຳສັບ ==
ຄຳສັບພາສາລາວມີຮາກເຫງົ້າຈາກຫຼາຍບ່ອນ. ຄຳສັບລາວເດີມ ຫຼື ຄຳສັບລາວແທ້ ໄດ້ພັດທະນາມາຈາກ[[ພາສາໄຕບູຮານ]] (proto-Tai language) ໂດຍພັດທະນາພ້ອມໆ ກັບພາສາໃນ[[ຕະກູນພາສາໄຕ]] (Tai languages) ອື່ນໆ ອັນມີ[[ພາສາໄທ]] [[ພາສາໂຍນ]] [[ພາສາພວນ]] [[ພາສາໄທລື້]] ຯລຯ ເຊິ່ງບັນດາພາສາເຫຼົ່ານີ້ເຄີຍເປັນພາສາດຽວກັນມາກ່ອນກັບພາສາລາວໃນອະດີດ. ຍ້ອນມີຊົນຊາດອື່ນໆ ທີ່ເວົ້າ[[ພາສາຕະກູນມອນ-ຂະເໝນ]] (Mon-Khmer languages) ຢູ່ລ້ອມຮອບຊົນຊາດລາວ ກໍໄດ້ມີຄຳສັບຈາກພາສາເຫຼົ່ານີ້ອີກ ເຊັ່ນ[[ພາສາຂະເໝນ|ພາສາຂະເໝນບູຮານ]]. ນອກຈາກນັ້ນ ຍ້ອນ[[ພຸດທະສາສະໜາ]] ພາສາລາວຍັງມີຄຳສັບຈາກ[[ພາສາບາລີ]] ແລະ [[ພາສາສັນສະກິດ]]ອີກ. ຕອນຍຸກສະໄໝປະເທດລາວເປັນຫົວເມືອງຂອງຝຣັ່ງ ກໍໄດ້ມີການຢືມຄຳສັບ[[ພາສາຝຣັ່ງ|ຝຣັ່ງ]]ມາຫຼາຍ. ປັດຈຸບັນ ພາສາລາວມີຄຳສັບຈາກ[[ພາສາອັງກິດ]] ແລະ [[ພາສາໄທ]] ຜ່ານສື່ຕ່າງໆ ເຊັ່ນ ຈາກ[[ໂທລະພາບ]] [[ຮູບເງົາ]] [[ປຶ້ມ]] ຯລຯ.
{| class="wikitable"
|-
! ຕົວຢ່າງ
! ແຫຼ່ງຢືມ
|-
| ນ້ຳ (ຄຳລາວແທ້)
| < ລາວບູຮານ *nam.C
|-
| ຟ້າ (ຄຳລາວແທ້)
| < ລາວບູຮານ *va.C
|-
| ສາສະໜາ
| < ພາສາບາລີ sāsnā
|-
| ພາສາ
| < ພາສາບາລີ bhāsā
|-
| ສະຫຼາມ
| < ພາສາຂະເໝນບູຮານ chlaam
|-
| ຊຳນານ
| < ພາສາຂະເໝນບູຮານ jamnaan
|-
| ກະແລັມ
| < ພາສາຝຣັ່ງ crème glacée
|-
| ແວງ
| < ພາສາຝຣັ່ງ vin
|-
| ຄຸກກີ້
| < ພາສາອັງກິດ cookie
|}
== ອ້າງອີງ ==
{{ລາຍການອ້າງອິງ}}
== ອ່ານຕື່ມ ==
* ANSI Z39.35-1979, System for the Romanization of Lao, Khmer, and Pali; ISBN 0-88738-968-6.
* Hoshino, Tatsuo and Marcus, Russel. (1989). Lao for Beginners: An Introduction to the Spoken and Written Language of Laos. Tuttle Publishing. ISBN 0-8048-1629-8.
* Enfield, N. J. (2007). A Grammar of Lao. Mouton de Gruyter Publishers. ISBN 3-11-018588-1.
* Cummings, Joe. (2002). Lao Phrasebook: A Language Survival Kit. Lonely Planet. ISBN 1-74059-168-2.
* Mollerup, Asger. Thai–Isan–Lao Phrasebook. White Lotus, Bangkok, 2001. ISBN 974-7534-88-6.
* Kerr, Allen. (1994). Lao–English Dictionary. White Lotus. ISBN 974-8495-69-8.
* Simmala, Buasawan and Benjawan Poomsan Becker (2003), Lao for Beginners. Paiboon Publishing. ISBN 1-887521-28-3
== ແຫຼ່ງຂໍ້ມູນອື່ນ ==
* [http://www.omniglot.com/writing/lao.htm ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ Omniglot] {{en icon}}
* [http://sealang.net/lao/dictionary.htm ວັດຈະນານຸກົມ ພາສາລາວ-ພາສາອັງກິດ] {{en icon}}
* [http://www.seasite.niu.edu/lao/ ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ SEAsite Laos] {{en icon}}
* [http://abcdlaos.blogspot.com ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ AbcdLaos]
* [http://laocom.free.fr/ ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ Laocom]
[[ໝວດ:ພາສາ|ລາວ]]
[[ໝວດ:ພາສາລາວ|ລ]]
[[ໝວດ:ກຸ່ມພາສາໄທ-ກະໄດ|ລ]]
{{ພາສາລາວ}}
{{ພາສາໄທກະໄດ|collapsed}}
o4a8h52vcsjkg3azucoyk7l83lecx3d
94896
94895
2022-07-21T01:43:47Z
Fino-kn
13965
wikitext
text/x-wiki
{{ກ່ອງຂໍ້ມູນ ພາສາ
| name = ພາສາລາວ
| nativename =
| pronunciation = {{IPA|pʰáːsǎː láːw}}
| states = [[ປະເທດລາວ|ລາວ]]<br />[[ປະເທດໄທ|ໄທ]] ([[ພາກອີສານ]])<br />[[ປະເທດກຳປູເຈຍ|ກຳປູເຈຍ]] ([[ແຂວງສະຕຶງແຕຣງ (ຊຽງແຕງ)|ສະຕຶງແຕຣງ (ຊຽງແຕງ)]]), [[ແຂວງພຣະວິຫາຣ|ພຣະວິຫາຣ]] ແລະ[[ແຂວງຣັຕນຄີຣີ|ຣັຕນຄີຣີ]])
| speakers = 30 ລ້ານຄົນ<ref>{{cite web|url=http://www.inalco.fr/langue/lao-laotien|title=Lao (Laotien)|date=20 January 2017|website=Inalco|access-date=17 October 2018|archive-date=5 December 2018|archive-url=https://web.archive.org/web/20181205063045/http://www.inalco.fr/langue/lao-laotien|url-status=live}}</ref>
| date =
| ethnicity = [[ຊາວລາວ]]<br/>[[ຊາວອີສານ]]
| ref =
| familycolor = Kradai
| fam2 = [[ກຸ່ມພາສາໄທ|ໄທ]]
| fam3 = [[ກຸ່ມພາສາໄທຕາເວັນຕົກສຽງໃຕ້|ພາສາໄທຕາເວັນຕົກສຽງໃຕ້]] (ໄທ)
| fam4 = ລາວ–ຜູ້ໄທ
| script = [[ອັນສອນລາວ]]ໃນປະເທດລາວ<br/>[[ອັກສອນໄທ]]ໃນປະເທດໄທ<br/>[[ອັນສອນໄທແລະລາວ]]
| nation = {{flag|Laos}}
----
{{flagicon|ASEAN}} [[ອາຊຽນ]]<ref>{{cite web |url=http://asean.org/asean/asean-member-states |title=Languages of ASEAN |access-date=7 August 2017 |archive-date=5 May 2019 |archive-url=https://web.archive.org/web/20190505070806/https://asean.org/asean/asean-member-states/ |url-status=live }}</ref>
| agency = ສະຖາບັນຄົ້ນຄວ້າວິທະຍາສາດການສຶກສາ ກະຊວງສຶກສາທິການ ແລະ ກິລາ <br> ''ແລະ'' <br> ສະຖາບັນວິທະຍາສາດສັງຄົມ ຄະນະສິລະປະ [[ມະຫາວິທະຍາໄລແຫ່ງຊາດ]]
| iso1 = lo
| iso2 = lao
| lc1 = lao
| ld1 = ພາສາລາວ
| lc2 = tts
| ld2 = ພາສາອີສານ
| lingua = 47-AAA-c
| image = Lao_in_Phetsarath_OT.png
| map = Idioma lao.png
| notice = IPA
| glotto = laoo1244
| glottoname = Lao
| glotto2 = nort2741
| minority = {{flag|Thailand}}<br/>{{flag|Cambodia}}
| glottoname2 = ໄທຕະເວັນຕົກສ່ຽງເໜືອ
| dia1 = ລາວເໜືອ (ລາວຫຼວງພະບາງ)
| dia2 = ລາວຕະເວັນຕົກສ່ຽງເໜືອ
| dia3 = ລາວກາງ (ພວນ)
| dia4 = ລາວໃຕ້
| dia5 = ລາວຕະເວັນຕົກ
}}
[[File:WIKITONGUES- La speaking Lao.webm|thumb|ຜູ້ເວົ້າພາສາລາວ]]
'''ພາສາລາວ''' ແມ່ນພາສາລັດຖະການຂອງ [[ປະເທດລາວ|ສາທາລະນະລັດ ປະຊາທິປະໄຕ ປະຊາຊົນລາວ]]. ແລະເປັນພາສາແມ່ຂອງຄົນເຊື້ອຊາດລາວ ທັງຢູ່ພາຍໃນແລະຕ່າງປະເທດ. ພາສາລາວມີວັນນະຍຸດ ມີການປາກເວົ້າໃນພາກຕາເວັນອອກສຽງເໜືອຂອງປະເທດໄທແລະພາກຕາເວັນອອກສຽງເໜືອຂອງປະເທດກຳປູເຈຍ. ທາງລັດຖະບານປະເທດໄທມີການສະໜັບສະໜຸນໃຫ້ເອີ້ນພາສາລາວຖິ່ນໄທວ່າ ''ພາສາລາວຖິ່ນອີສານ''
ພາສາລາວສືບທອດມາຈາກ [[ພາສາໄຕ]] ຢູ່ພາກໃຕ້ຂອງ[[ປະເທດຈີນ]][[ອ້າງອີງ]]ເຊິ່ງເປັນຈຸດດັ່ງເດີມຂອງຫຼາຍພາສາຕ່າງໆ ທີ່ຍັງໃຊ້ແລະເວົ້າຢູ່ໂດຍຫຼາຍຊົນເຜົ່າ. ເນື່ອງຈາກຖືກຄວາມກົດດັນຈາກການຂະຫຍາຍຕົວຂອງອານາຈັກຈີນ, ການບຸກລຸກຂອງຊາວມົງໂກນ ແລະການປູກຝັງທຳນາຫາກິນ, ຄົນໄຕໄດ້ຍົກຍ້າຍລົງມາພາກໃຕ້ສູ່ດິນແດນສຸວັນນະພູມ ຕາມຮິມຝັ່ງ[[ແມ່ນ້ຳຂອງ]]. ການອົບພະຍົບຂອງຊາວໄຕກໍ່ໄດ້ມີກ່າວໄວ້ໃນຕຳນານຂອງເຈົ້າພະຍາ ຂຸນບູລົມລາຊາທິລາດ.
== ສໍານຽງທ້ອງຖິ່ນ ==
ສໍານຽງວຽງຈັນເປັນສໍານຽງທີ່ຊາວລາວຕ່າງເຂົ້າໃຈ ແລະຖືວ່າເປັນສໍານຽງທາງການທີ່ຄົນທົ່ວໄປມັກໃຊ້ໃນການເວົ້າລົມປະຈຳວັນ.
{| class="wikitable"
|-
! ປະເທດລາວ !!
|-
| ພາກເໜືອ || ຫຼວງພະບາງ, ໄຊຍະບູລີ, ບໍລິຄຳໄຊ
|-
| ພາກຕາເວັນອອກສຽງເໜືອ || ຊຽງຂວາງ, ຫົວພັນ
|-
|
|
|-
|''ພາກກາງ''|| ສະວັນນະເຂດ, ຄຳມ່ວນ,ນະຄອນຫລວງວຽງຈັນ
|-
| ພາກໃຕ້ || ຈຳປາສັກ, ສາລະວັນ, ເຊກອງ, ອັດຕະປື
|-
| ||
|}
== ລະບົບສຽງ ==
''ເບິ່ງຕື່ມຢູ່ [[ລະບົບສຽງພາສາລາວ]]''
=== ພະຍັນຊະນະ ===
'''ສຽງສັດທະອັກສອນ[[ພະຍັນຊະນະ]]'''ໃນພາສາລາວ (ສຽງແປ) ມີຢູ່ນຳກັນ 21 ສຽງ
{|class="wikitable"
!
!colspan="3"|ຮິມປາກ<br />ທັງສອງ
!colspan="1"|ຮິມປາກລຸ່ມ<br />-ແຂ້ວເທິງ
!colspan="3"|ປຸ່ມເຫງືອກ
!colspan="2"|ປຸ່ມເຫງືອກ<br />-ເພດານແຂັງ
!colspan="1"|ເພດານແຂັງ
!colspan="3"|ເພດານອ່ອນ
!colspan="1"|ຜະໜັງຄໍ
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງກັກ
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/p/}}<br />ປ
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/pʰ/}}<br />ຜ,ພ
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/b/}}<br />ບ
|
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/t/}}<br />ຕ
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/tʰ/}}<br />ຖ,ທ
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/d/}}<br />ດ
| colspan = "2"| ||
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/k/}}<br />ກ
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/kʰ/}}<br />ຂ,ຄ
|
| style = "text-align: center;background: #ccc;"|{{IPA|/ʔ/}}<br />ອ<sup>*</sup>
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງນາສິກ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/m/}}<br />ມ
|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/n/}}<br />ນ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/ɲ/}}<br />ຍ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/ŋ/}}<br />ງ
| colspan = "2"|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງສຽດແຊກ
| colspan = "3"|
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/f/}}<br />ຝ,ຟ
| style = "text-align: center;background: #ffc;"|{{IPA|/s/}}<br />ຊ,ສ
| colspan = "2"|
| colspan = "2"|
|
| colspan = "3"|
| style = "text-align: center;background: #ccc;"|[[ສຽງສຽດແຊກ ເສັນສຽງ ບໍ່ກ້ອງ|{{IPA|/h/}}]]<br />ຫ,ຮ
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງປະສົມສຽດແຊກ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "3"|
| style = "text-align: center;background: #fcf;"|{{IPA|/t͡ɕ/}}<br />ຈ
|
|
| colspan = "3"|
|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງລົວລີ້ນ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|[[ສຽງລົວ ປຸ່ມເຫງືອກ|{{IPA|/r/}}]]<br />ຣ
| colspan = "2"|
|
| colspan = "3"|
|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງເປີດ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "3"|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|[[ສຽງເປີດ ເພດານແຂັງ|{{IPA|/j/}}]]<br />ຢ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|{{IPA|/w/}}<br />ວ
|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງຂ້າງລີ້ນ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|[[ສຽງເປີດຂ້າງລີ້ນ ປຸ່ມເຫງືອກ|{{IPA|/l/}}]]<br />ລ
| colspan = "2"|
|
| colspan = "3"|
|
|-
|}
:<sup>*</sup> ສຽງ {{IPA|/ʔ/}} ມີປາກົດຢູ່ໃນຄຳທີ່ມີສະລະສຽງສັ້ນແລະບໍ່ມີພະຍັນຊະນະສະກົດ
===ສະລະ===
ສຽງສະລະໃນພາສາລາວແບ່ງອອກເປັນ 3 ຊະນິດແມ່ນ ສະລະດ່ຽວ ສະລະປະສົມ ແລະສະລະເກີນ. ສະກົດດ້ວຍຮູບສະລະພື້ນຖານນຶ່ງໂຕຫຼືຫຼາຍໂຕຮ່ວມກັນ '''ສະລະດ່ຽວ''' ຫຼື '''ສະລະແທ້''' ແມ່ນສະລະທີ່ເກີດຈາກຖານພຽງຖານດຽວ ມີທັງໝົດ 18 ສຽງ.
====ສະລະດ່ຽວ====
{| class="wikitable" style="text-align: center"
!rowspan="3" |
!colspan=2|ລີ້ນສ່ວນໜ້າ
!colspan=4|ລີ້ນສ່ວນຫຼັງ
|-
!colspan=2|ປາກຢຽດ
!colspan=2|ປາກຢຽດ
!colspan=2|ປາກຫໍ່
|-
! ສັ້ນ || ຍາວ || ສັ້ນ || ຍາວ || ສັ້ນ || ຍາວ
|-
!ລີ້ນຍໍສູງ
| {{IPA|/i/}}<br />xິ
| {{IPA|/iː/}}<br />xີ
| {{IPA|/ɯ/}}<br />xຶ
| {{IPA|/ɯː/}}<br />xື
| {{IPA|/u/}}<br />xຸ
| {{IPA|/uː/}}<br />xູ
|-
!ລີ້ນກຶ່ງສູງ
| {{IPA|/e/}}<br />ເxະ, ເxັ
| {{IPA|/eː/}}<br />ເx
| {{IPA|/ɤ/}}<br />ເxິ
| {{IPA|/ɤː/}}<br />ເxີ
| {{IPA|/o/}}<br />ໂxະ, xົ
| {{IPA|/oː/}}<br />ໂx
|-
!ລີ້ນກຶ່ງຕ່ຳ
| {{IPA|/ɛ/}}<br />ແxະ, ແxັ
| {{IPA|/ɛː/}}<br />ແx
|
|
| {{IPA|/ɔ/}}<br />ເxາະ, xັອ
| {{IPA|/ɔː/}}<br />xໍ, xອ
|-
!ລີ້ນຫຼຸດຕ່ຳ
|
|
| {{IPA|/a/}}<br />xະ, xັ
| {{IPA|/aː/}}<br />xາ
|
|
|}
====ສະລະປະສົມ====
'''ສະລະປະສົມ''' ແມ່ນສະລະທີ່ເກີດຈາກສະລະດ່ຽວສອງສຽງມາປະສົມກັນ. ເກີດການປ່ຽນບ່ອນຂອງລີ້ນໃນລະດັບສູງຫຼຸດລົງສູ່ລະດັບຕ່ຳ. ດັ່ງນັ້ນຈຶ່ງສາມາດເອີ້ນອີກຊື່ນຶ່ງວ່າ "ສະລະປ່ຽນບ່ອນ" ມີ 3 ສຽງດັ່ງນີ້.
* ເxຍ {{IPA|/iːa/}} ປະສົມຈາກສະລະ ອີ ແລະ ອາ
* ເxືອ {{IPA|/ɯːa/}} ປະສົມຈາກສະລະ ອື ແລະ ອາ
* xົວ {{IPA|/uːa/}} ປະສົມຈາກສະລະ ອູ ແລະ ອາ
===ວັນນະຍຸດ===
ພາສາລາວມີວັນນະຍຸດ 6 ສຽງ ສະແດງໃນຕາລາງດັ່ງຕໍ່ໄປນີ້.<ref>Blaine Erickson, 2001. [http://sealang.net/sala/archives/pdf4/erickson2001origins.pdf "On the Origins of Labialized Consonants in Lao"]. Analysis based on T. Hoshino and R. Marcus (1981). ''Lao for Beginners: An Introduction to the Spoken and Written Language of Laos''. Rutland/Tokyo: Tuttle. Accessed 2009-12-19.</ref> ໃນຄໍລັມເສັ້ນສະແດງຮູບຮ່າງສຽງວັນນະຍຸດ 1 ໝາຍເຖິງລະດັບສຽງຕ່ຳ, 3 ໝາຍເຖິງລະດັບສຽງກາງ, ແລະ 5 ໝາຍເຖິງລະດັບສຽງສູງ.
{| class="wikitable" style="text-align:center"
! rowspan=2|ຊື່
! rowspan=2|ສັນຍະລັກໃຊ້ນຳ /e/
! rowspan=2|ເສັ້ນສະແດງຮູບຮ່າງສຽງວັນນະຍຸດ
! colspan=2|ໂຕຢ່າງ
|-
! ອັກສອນລາວ
![[ສັດທະອັກສອນສາກົນ]]
|-
| ຈາກຕ່ຳໄປສູງ
| {{IPA|ě}}
| 24 ຫຼື 214
| ຂາ
| /kʰǎː/
|-
| ສູງ
| {{IPA|é}}
| 4
| ຄາ
| /kʰáː/
|-
| ຈາກສູງໄປຕ່ຳ
| {{IPA|ê}}
| 53
| ຄ້າ
| /kʰâː/
|-
| ກາງ
| {{IPA|ē}}
| 3
| ຄ່າ, ຂ່າ
| /kʰāː/
|-
| ຕ່ຳ
| {{IPA|è}}
| 1
| ກາ
| /kàː/
|-
| ຈາກກາງໄປຕ່ຳ
| {{IPA|e᷆}}
| 31
| ຂ້າ
| /kʰa᷆ː/
|}
==ໄວຍາກອນ==
ໄວຍາກອນພາສາລາວມີລັກສະນະຄ້າຍຄືກັບ[[ພາສາໄຕ]]ອື່ນໆ ເຊັ່ນ
*ໃນ[[ປະໂຫຍກ]]ທຳມະດາ [[ວາຈົກ|ກັດຕຸວາຈົກ]] ລຳດັບຄຳຈະລຽນເປັນ ຄຳໂຕຕັ້ງ-[[ຄຳກຳມະ]]-ຄຳປະກອບ (subject-verb-object) ເຊັ່ນ: ຂ້ອຍເວົ້າພາສາລາວ ໂດຍ ຂ້ອຍ ເປັນ ຄຳໂຕຕັ້ງ, ເວົ້າ ເປັນຄຳກຳມະ, ແລະ ພາສາລາວ ເປັນຄຳປະກອບ. ສະນັ້ນຕາມຫຼັກໄວຍາກອນລາວ ຈະບໍ່ສາມາດເວົ້າວ່າ ພາສາລາວເວົ້າຂ້ອຍ ຫຼື ເວົ້າຂ້ອຍພາສາລາວ ເພື່ອທີ່ຈະໃຫ້ມີຄວາມໝາຍດຽວກັນ.
*ບໍ່ມີການບົ່ງບອກການ (tense) ຢ່າງຊັດເຈນຄືພາສາເອີລົບທັງຫຼາຍ ເຊັ່ນ ໃນພາສາອັງກິດ go ມີຫຼາຍການ: I go (ຂ້ອຍໄປ), I went (ຂ້ອຍໄປແລ້ວ), I have gone (ຂ້ອຍໄດ້ໄປແລ້ວ).
*ບໍ່ມີເພດໄວຍາກອນ (grammatical gender) ເຊັ່ນ ພາສາຝຣັ່ງ le chien (ໝາຜູ້), la chienne (ໝາແມ່).
== ລະບົບການຂຽນ ==
[[ອັກສອນລາວ]] ແມ່ນ[[ອັກສອນ]]ທີ່[[ລັດຖະບານລາວ]]ຮັບຮອງໃຫ້ໃຊ້ຂຽນ[[ພາສາລາວ]] ເຊິ່ງໃຊ້ເປັນພາສາລາຊະການໃນປັດຈຸບັນ.
== ຄຳສັບ ==
ຄຳສັບພາສາລາວມີຮາກເຫງົ້າຈາກຫຼາຍບ່ອນ. ຄຳສັບລາວເດີມ ຫຼື ຄຳສັບລາວແທ້ ໄດ້ພັດທະນາມາຈາກ[[ພາສາໄຕບູຮານ]] (proto-Tai language) ໂດຍພັດທະນາພ້ອມໆ ກັບພາສາໃນ[[ຕະກູນພາສາໄຕ]] (Tai languages) ອື່ນໆ ອັນມີ[[ພາສາໄທ]] [[ພາສາໂຍນ]] [[ພາສາພວນ]] [[ພາສາໄທລື້]] ຯລຯ ເຊິ່ງບັນດາພາສາເຫຼົ່ານີ້ເຄີຍເປັນພາສາດຽວກັນມາກ່ອນກັບພາສາລາວໃນອະດີດ. ຍ້ອນມີຊົນຊາດອື່ນໆ ທີ່ເວົ້າ[[ພາສາຕະກູນມອນ-ຂະເໝນ]] (Mon-Khmer languages) ຢູ່ລ້ອມຮອບຊົນຊາດລາວ ກໍໄດ້ມີຄຳສັບຈາກພາສາເຫຼົ່ານີ້ອີກ ເຊັ່ນ[[ພາສາຂະເໝນ|ພາສາຂະເໝນບູຮານ]]. ນອກຈາກນັ້ນ ຍ້ອນ[[ພຸດທະສາສະໜາ]] ພາສາລາວຍັງມີຄຳສັບຈາກ[[ພາສາບາລີ]] ແລະ [[ພາສາສັນສະກິດ]]ອີກ. ຕອນຍຸກສະໄໝປະເທດລາວເປັນຫົວເມືອງຂອງຝຣັ່ງ ກໍໄດ້ມີການຢືມຄຳສັບ[[ພາສາຝຣັ່ງ|ຝຣັ່ງ]]ມາຫຼາຍ. ປັດຈຸບັນ ພາສາລາວມີຄຳສັບຈາກ[[ພາສາອັງກິດ]] ແລະ [[ພາສາໄທ]] ຜ່ານສື່ຕ່າງໆ ເຊັ່ນ ຈາກ[[ໂທລະພາບ]] [[ຮູບເງົາ]] [[ປຶ້ມ]] ຯລຯ.
{| class="wikitable"
|-
! ຕົວຢ່າງ
! ແຫຼ່ງຢືມ
|-
| ນ້ຳ (ຄຳລາວແທ້)
| < ລາວບູຮານ *nam.C
|-
| ຟ້າ (ຄຳລາວແທ້)
| < ລາວບູຮານ *va.C
|-
| ສາສະໜາ
| < ພາສາບາລີ sāsnā
|-
| ພາສາ
| < ພາສາບາລີ bhāsā
|-
| ສະຫຼາມ
| < ພາສາຂະເໝນບູຮານ chlaam
|-
| ຊຳນານ
| < ພາສາຂະເໝນບູຮານ jamnaan
|-
| ກະແລັມ
| < ພາສາຝຣັ່ງ crème glacée
|-
| ແວງ
| < ພາສາຝຣັ່ງ vin
|-
| ຄຸກກີ້
| < ພາສາອັງກິດ cookie
|}
== ອ້າງອີງ ==
{{ລາຍການອ້າງອິງ}}
== ອ່ານຕື່ມ ==
* ANSI Z39.35-1979, System for the Romanization of Lao, Khmer, and Pali; ISBN 0-88738-968-6.
* Hoshino, Tatsuo and Marcus, Russel. (1989). Lao for Beginners: An Introduction to the Spoken and Written Language of Laos. Tuttle Publishing. ISBN 0-8048-1629-8.
* Enfield, N. J. (2007). A Grammar of Lao. Mouton de Gruyter Publishers. ISBN 3-11-018588-1.
* Cummings, Joe. (2002). Lao Phrasebook: A Language Survival Kit. Lonely Planet. ISBN 1-74059-168-2.
* Mollerup, Asger. Thai–Isan–Lao Phrasebook. White Lotus, Bangkok, 2001. ISBN 974-7534-88-6.
* Kerr, Allen. (1994). Lao–English Dictionary. White Lotus. ISBN 974-8495-69-8.
* Simmala, Buasawan and Benjawan Poomsan Becker (2003), Lao for Beginners. Paiboon Publishing. ISBN 1-887521-28-3
== ແຫຼ່ງຂໍ້ມູນອື່ນ ==
* [http://www.omniglot.com/writing/lao.htm ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ Omniglot] {{en icon}}
* [http://sealang.net/lao/dictionary.htm ວັດຈະນານຸກົມ ພາສາລາວ-ພາສາອັງກິດ] {{en icon}}
* [http://www.seasite.niu.edu/lao/ ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ SEAsite Laos] {{en icon}}
* [http://abcdlaos.blogspot.com ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ AbcdLaos]
* [http://laocom.free.fr/ ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ Laocom]
[[ໝວດ:ພາສາ|ລາວ]]
[[ໝວດ:ພາສາລາວ|ລ]]
[[ໝວດ:ກຸ່ມພາສາໄທ-ກະໄດ|ລ]]
{{ພາສາລາວ}}
{{ພາສາໄທກະໄດ|collapsed}}
rehvellrryscowi4tllhj2vmbi4ai6e
94897
94896
2022-07-21T01:45:45Z
Fino-kn
13965
/* ສະລະດ່ຽວ */
wikitext
text/x-wiki
{{ກ່ອງຂໍ້ມູນ ພາສາ
| name = ພາສາລາວ
| nativename =
| pronunciation = {{IPA|pʰáːsǎː láːw}}
| states = [[ປະເທດລາວ|ລາວ]]<br />[[ປະເທດໄທ|ໄທ]] ([[ພາກອີສານ]])<br />[[ປະເທດກຳປູເຈຍ|ກຳປູເຈຍ]] ([[ແຂວງສະຕຶງແຕຣງ (ຊຽງແຕງ)|ສະຕຶງແຕຣງ (ຊຽງແຕງ)]]), [[ແຂວງພຣະວິຫາຣ|ພຣະວິຫາຣ]] ແລະ[[ແຂວງຣັຕນຄີຣີ|ຣັຕນຄີຣີ]])
| speakers = 30 ລ້ານຄົນ<ref>{{cite web|url=http://www.inalco.fr/langue/lao-laotien|title=Lao (Laotien)|date=20 January 2017|website=Inalco|access-date=17 October 2018|archive-date=5 December 2018|archive-url=https://web.archive.org/web/20181205063045/http://www.inalco.fr/langue/lao-laotien|url-status=live}}</ref>
| date =
| ethnicity = [[ຊາວລາວ]]<br/>[[ຊາວອີສານ]]
| ref =
| familycolor = Kradai
| fam2 = [[ກຸ່ມພາສາໄທ|ໄທ]]
| fam3 = [[ກຸ່ມພາສາໄທຕາເວັນຕົກສຽງໃຕ້|ພາສາໄທຕາເວັນຕົກສຽງໃຕ້]] (ໄທ)
| fam4 = ລາວ–ຜູ້ໄທ
| script = [[ອັນສອນລາວ]]ໃນປະເທດລາວ<br/>[[ອັກສອນໄທ]]ໃນປະເທດໄທ<br/>[[ອັນສອນໄທແລະລາວ]]
| nation = {{flag|Laos}}
----
{{flagicon|ASEAN}} [[ອາຊຽນ]]<ref>{{cite web |url=http://asean.org/asean/asean-member-states |title=Languages of ASEAN |access-date=7 August 2017 |archive-date=5 May 2019 |archive-url=https://web.archive.org/web/20190505070806/https://asean.org/asean/asean-member-states/ |url-status=live }}</ref>
| agency = ສະຖາບັນຄົ້ນຄວ້າວິທະຍາສາດການສຶກສາ ກະຊວງສຶກສາທິການ ແລະ ກິລາ <br> ''ແລະ'' <br> ສະຖາບັນວິທະຍາສາດສັງຄົມ ຄະນະສິລະປະ [[ມະຫາວິທະຍາໄລແຫ່ງຊາດ]]
| iso1 = lo
| iso2 = lao
| lc1 = lao
| ld1 = ພາສາລາວ
| lc2 = tts
| ld2 = ພາສາອີສານ
| lingua = 47-AAA-c
| image = Lao_in_Phetsarath_OT.png
| map = Idioma lao.png
| notice = IPA
| glotto = laoo1244
| glottoname = Lao
| glotto2 = nort2741
| minority = {{flag|Thailand}}<br/>{{flag|Cambodia}}
| glottoname2 = ໄທຕະເວັນຕົກສ່ຽງເໜືອ
| dia1 = ລາວເໜືອ (ລາວຫຼວງພະບາງ)
| dia2 = ລາວຕະເວັນຕົກສ່ຽງເໜືອ
| dia3 = ລາວກາງ (ພວນ)
| dia4 = ລາວໃຕ້
| dia5 = ລາວຕະເວັນຕົກ
}}
[[File:WIKITONGUES- La speaking Lao.webm|thumb|ຜູ້ເວົ້າພາສາລາວ]]
'''ພາສາລາວ''' ແມ່ນພາສາລັດຖະການຂອງ [[ປະເທດລາວ|ສາທາລະນະລັດ ປະຊາທິປະໄຕ ປະຊາຊົນລາວ]]. ແລະເປັນພາສາແມ່ຂອງຄົນເຊື້ອຊາດລາວ ທັງຢູ່ພາຍໃນແລະຕ່າງປະເທດ. ພາສາລາວມີວັນນະຍຸດ ມີການປາກເວົ້າໃນພາກຕາເວັນອອກສຽງເໜືອຂອງປະເທດໄທແລະພາກຕາເວັນອອກສຽງເໜືອຂອງປະເທດກຳປູເຈຍ. ທາງລັດຖະບານປະເທດໄທມີການສະໜັບສະໜຸນໃຫ້ເອີ້ນພາສາລາວຖິ່ນໄທວ່າ ''ພາສາລາວຖິ່ນອີສານ''
ພາສາລາວສືບທອດມາຈາກ [[ພາສາໄຕ]] ຢູ່ພາກໃຕ້ຂອງ[[ປະເທດຈີນ]][[ອ້າງອີງ]]ເຊິ່ງເປັນຈຸດດັ່ງເດີມຂອງຫຼາຍພາສາຕ່າງໆ ທີ່ຍັງໃຊ້ແລະເວົ້າຢູ່ໂດຍຫຼາຍຊົນເຜົ່າ. ເນື່ອງຈາກຖືກຄວາມກົດດັນຈາກການຂະຫຍາຍຕົວຂອງອານາຈັກຈີນ, ການບຸກລຸກຂອງຊາວມົງໂກນ ແລະການປູກຝັງທຳນາຫາກິນ, ຄົນໄຕໄດ້ຍົກຍ້າຍລົງມາພາກໃຕ້ສູ່ດິນແດນສຸວັນນະພູມ ຕາມຮິມຝັ່ງ[[ແມ່ນ້ຳຂອງ]]. ການອົບພະຍົບຂອງຊາວໄຕກໍ່ໄດ້ມີກ່າວໄວ້ໃນຕຳນານຂອງເຈົ້າພະຍາ ຂຸນບູລົມລາຊາທິລາດ.
== ສໍານຽງທ້ອງຖິ່ນ ==
ສໍານຽງວຽງຈັນເປັນສໍານຽງທີ່ຊາວລາວຕ່າງເຂົ້າໃຈ ແລະຖືວ່າເປັນສໍານຽງທາງການທີ່ຄົນທົ່ວໄປມັກໃຊ້ໃນການເວົ້າລົມປະຈຳວັນ.
{| class="wikitable"
|-
! ປະເທດລາວ !!
|-
| ພາກເໜືອ || ຫຼວງພະບາງ, ໄຊຍະບູລີ, ບໍລິຄຳໄຊ
|-
| ພາກຕາເວັນອອກສຽງເໜືອ || ຊຽງຂວາງ, ຫົວພັນ
|-
|
|
|-
|''ພາກກາງ''|| ສະວັນນະເຂດ, ຄຳມ່ວນ,ນະຄອນຫລວງວຽງຈັນ
|-
| ພາກໃຕ້ || ຈຳປາສັກ, ສາລະວັນ, ເຊກອງ, ອັດຕະປື
|-
| ||
|}
== ລະບົບສຽງ ==
''ເບິ່ງຕື່ມຢູ່ [[ລະບົບສຽງພາສາລາວ]]''
=== ພະຍັນຊະນະ ===
'''ສຽງສັດທະອັກສອນ[[ພະຍັນຊະນະ]]'''ໃນພາສາລາວ (ສຽງແປ) ມີຢູ່ນຳກັນ 21 ສຽງ
{|class="wikitable"
!
!colspan="3"|ຮິມປາກ<br />ທັງສອງ
!colspan="1"|ຮິມປາກລຸ່ມ<br />-ແຂ້ວເທິງ
!colspan="3"|ປຸ່ມເຫງືອກ
!colspan="2"|ປຸ່ມເຫງືອກ<br />-ເພດານແຂັງ
!colspan="1"|ເພດານແຂັງ
!colspan="3"|ເພດານອ່ອນ
!colspan="1"|ຜະໜັງຄໍ
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງກັກ
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/p/}}<br />ປ
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/pʰ/}}<br />ຜ,ພ
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/b/}}<br />ບ
|
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/t/}}<br />ຕ
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/tʰ/}}<br />ຖ,ທ
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/d/}}<br />ດ
| colspan = "2"| ||
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/k/}}<br />ກ
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/kʰ/}}<br />ຂ,ຄ
|
| style = "text-align: center;background: #ccc;"|{{IPA|/ʔ/}}<br />ອ<sup>*</sup>
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງນາສິກ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/m/}}<br />ມ
|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/n/}}<br />ນ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/ɲ/}}<br />ຍ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/ŋ/}}<br />ງ
| colspan = "2"|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງສຽດແຊກ
| colspan = "3"|
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/f/}}<br />ຝ,ຟ
| style = "text-align: center;background: #ffc;"|{{IPA|/s/}}<br />ຊ,ສ
| colspan = "2"|
| colspan = "2"|
|
| colspan = "3"|
| style = "text-align: center;background: #ccc;"|[[ສຽງສຽດແຊກ ເສັນສຽງ ບໍ່ກ້ອງ|{{IPA|/h/}}]]<br />ຫ,ຮ
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງປະສົມສຽດແຊກ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "3"|
| style = "text-align: center;background: #fcf;"|{{IPA|/t͡ɕ/}}<br />ຈ
|
|
| colspan = "3"|
|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງລົວລີ້ນ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|[[ສຽງລົວ ປຸ່ມເຫງືອກ|{{IPA|/r/}}]]<br />ຣ
| colspan = "2"|
|
| colspan = "3"|
|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງເປີດ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "3"|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|[[ສຽງເປີດ ເພດານແຂັງ|{{IPA|/j/}}]]<br />ຢ
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|{{IPA|/w/}}<br />ວ
|
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງຂ້າງລີ້ນ
| colspan = "3"|
|
| colspan = "2"|
| style = "text-align: center;background: #cff;"|[[ສຽງເປີດຂ້າງລີ້ນ ປຸ່ມເຫງືອກ|{{IPA|/l/}}]]<br />ລ
| colspan = "2"|
|
| colspan = "3"|
|
|-
|}
:<sup>*</sup> ສຽງ {{IPA|/ʔ/}} ມີປາກົດຢູ່ໃນຄຳທີ່ມີສະລະສຽງສັ້ນແລະບໍ່ມີພະຍັນຊະນະສະກົດ
===ສະລະ===
ສຽງສະລະໃນພາສາລາວແບ່ງອອກເປັນ 3 ຊະນິດແມ່ນ ສະລະດ່ຽວ ສະລະປະສົມ ແລະສະລະເກີນ. ສະກົດດ້ວຍຮູບສະລະພື້ນຖານນຶ່ງໂຕຫຼືຫຼາຍໂຕຮ່ວມກັນ '''ສະລະດ່ຽວ''' ຫຼື '''ສະລະແທ້''' ແມ່ນສະລະທີ່ເກີດຈາກຖານພຽງຖານດຽວ ມີທັງໝົດ 18 ສຽງ.
====ສະລະດ່ຽວ====
{| class="wikitable" style="text-align: center"
!rowspan="3" |
!colspan=2|ລີ້ນສ່ວນໜ້າ
!colspan=4|ລີ້ນສ່ວນຫຼັງ
|-
!colspan=2|ປາກຢຽດ
!colspan=2|ປາກຢຽດ
!colspan=2|ປາກຫໍ່
|-
! ສັ້ນ || ຍາວ || ສັ້ນ || ຍາວ || ສັ້ນ || ຍາວ
|-
!ລີ້ນຍໍສູງ
| {{IPA|/i/}}<br />xິ
| {{IPA|/iː/}}<br />xີ
| {{IPA|/ɯ/}}<br />xຶ
| {{IPA|/ɯː/}}<br />xື
| {{IPA|/u/}}<br />xຸ
| {{IPA|/uː/}}<br />xູ
|-
!ລີ້ນເຄິ່ງສູງ
| {{IPA|/e/}}<br />ເxະ, ເxັ
| {{IPA|/eː/}}<br />ເx
| {{IPA|/ɤ/}}<br />ເxິ
| {{IPA|/ɤː/}}<br />ເxີ
| {{IPA|/o/}}<br />ໂxະ, xົ
| {{IPA|/oː/}}<br />ໂx
|-
!ລີ້ນເຄິ່ງຕ່ຳ
| {{IPA|/ɛ/}}<br />ແxະ, ແxັ
| {{IPA|/ɛː/}}<br />ແx
|
|
| {{IPA|/ɔ/}}<br />ເxາະ, xັອ
| {{IPA|/ɔː/}}<br />xໍ, xອ
|-
!ລີ້ນຫຼຸດຕ່ຳ
|
|
| {{IPA|/a/}}<br />xະ, xັ
| {{IPA|/aː/}}<br />xາ
|
|
|}
====ສະລະປະສົມ====
'''ສະລະປະສົມ''' ແມ່ນສະລະທີ່ເກີດຈາກສະລະດ່ຽວສອງສຽງມາປະສົມກັນ. ເກີດການປ່ຽນບ່ອນຂອງລີ້ນໃນລະດັບສູງຫຼຸດລົງສູ່ລະດັບຕ່ຳ. ດັ່ງນັ້ນຈຶ່ງສາມາດເອີ້ນອີກຊື່ນຶ່ງວ່າ "ສະລະປ່ຽນບ່ອນ" ມີ 3 ສຽງດັ່ງນີ້.
* ເxຍ {{IPA|/iːa/}} ປະສົມຈາກສະລະ ອີ ແລະ ອາ
* ເxືອ {{IPA|/ɯːa/}} ປະສົມຈາກສະລະ ອື ແລະ ອາ
* xົວ {{IPA|/uːa/}} ປະສົມຈາກສະລະ ອູ ແລະ ອາ
===ວັນນະຍຸດ===
ພາສາລາວມີວັນນະຍຸດ 6 ສຽງ ສະແດງໃນຕາລາງດັ່ງຕໍ່ໄປນີ້.<ref>Blaine Erickson, 2001. [http://sealang.net/sala/archives/pdf4/erickson2001origins.pdf "On the Origins of Labialized Consonants in Lao"]. Analysis based on T. Hoshino and R. Marcus (1981). ''Lao for Beginners: An Introduction to the Spoken and Written Language of Laos''. Rutland/Tokyo: Tuttle. Accessed 2009-12-19.</ref> ໃນຄໍລັມເສັ້ນສະແດງຮູບຮ່າງສຽງວັນນະຍຸດ 1 ໝາຍເຖິງລະດັບສຽງຕ່ຳ, 3 ໝາຍເຖິງລະດັບສຽງກາງ, ແລະ 5 ໝາຍເຖິງລະດັບສຽງສູງ.
{| class="wikitable" style="text-align:center"
! rowspan=2|ຊື່
! rowspan=2|ສັນຍະລັກໃຊ້ນຳ /e/
! rowspan=2|ເສັ້ນສະແດງຮູບຮ່າງສຽງວັນນະຍຸດ
! colspan=2|ໂຕຢ່າງ
|-
! ອັກສອນລາວ
![[ສັດທະອັກສອນສາກົນ]]
|-
| ຈາກຕ່ຳໄປສູງ
| {{IPA|ě}}
| 24 ຫຼື 214
| ຂາ
| /kʰǎː/
|-
| ສູງ
| {{IPA|é}}
| 4
| ຄາ
| /kʰáː/
|-
| ຈາກສູງໄປຕ່ຳ
| {{IPA|ê}}
| 53
| ຄ້າ
| /kʰâː/
|-
| ກາງ
| {{IPA|ē}}
| 3
| ຄ່າ, ຂ່າ
| /kʰāː/
|-
| ຕ່ຳ
| {{IPA|è}}
| 1
| ກາ
| /kàː/
|-
| ຈາກກາງໄປຕ່ຳ
| {{IPA|e᷆}}
| 31
| ຂ້າ
| /kʰa᷆ː/
|}
==ໄວຍາກອນ==
ໄວຍາກອນພາສາລາວມີລັກສະນະຄ້າຍຄືກັບ[[ພາສາໄຕ]]ອື່ນໆ ເຊັ່ນ
*ໃນ[[ປະໂຫຍກ]]ທຳມະດາ [[ວາຈົກ|ກັດຕຸວາຈົກ]] ລຳດັບຄຳຈະລຽນເປັນ ຄຳໂຕຕັ້ງ-[[ຄຳກຳມະ]]-ຄຳປະກອບ (subject-verb-object) ເຊັ່ນ: ຂ້ອຍເວົ້າພາສາລາວ ໂດຍ ຂ້ອຍ ເປັນ ຄຳໂຕຕັ້ງ, ເວົ້າ ເປັນຄຳກຳມະ, ແລະ ພາສາລາວ ເປັນຄຳປະກອບ. ສະນັ້ນຕາມຫຼັກໄວຍາກອນລາວ ຈະບໍ່ສາມາດເວົ້າວ່າ ພາສາລາວເວົ້າຂ້ອຍ ຫຼື ເວົ້າຂ້ອຍພາສາລາວ ເພື່ອທີ່ຈະໃຫ້ມີຄວາມໝາຍດຽວກັນ.
*ບໍ່ມີການບົ່ງບອກການ (tense) ຢ່າງຊັດເຈນຄືພາສາເອີລົບທັງຫຼາຍ ເຊັ່ນ ໃນພາສາອັງກິດ go ມີຫຼາຍການ: I go (ຂ້ອຍໄປ), I went (ຂ້ອຍໄປແລ້ວ), I have gone (ຂ້ອຍໄດ້ໄປແລ້ວ).
*ບໍ່ມີເພດໄວຍາກອນ (grammatical gender) ເຊັ່ນ ພາສາຝຣັ່ງ le chien (ໝາຜູ້), la chienne (ໝາແມ່).
== ລະບົບການຂຽນ ==
[[ອັກສອນລາວ]] ແມ່ນ[[ອັກສອນ]]ທີ່[[ລັດຖະບານລາວ]]ຮັບຮອງໃຫ້ໃຊ້ຂຽນ[[ພາສາລາວ]] ເຊິ່ງໃຊ້ເປັນພາສາລາຊະການໃນປັດຈຸບັນ.
== ຄຳສັບ ==
ຄຳສັບພາສາລາວມີຮາກເຫງົ້າຈາກຫຼາຍບ່ອນ. ຄຳສັບລາວເດີມ ຫຼື ຄຳສັບລາວແທ້ ໄດ້ພັດທະນາມາຈາກ[[ພາສາໄຕບູຮານ]] (proto-Tai language) ໂດຍພັດທະນາພ້ອມໆ ກັບພາສາໃນ[[ຕະກູນພາສາໄຕ]] (Tai languages) ອື່ນໆ ອັນມີ[[ພາສາໄທ]] [[ພາສາໂຍນ]] [[ພາສາພວນ]] [[ພາສາໄທລື້]] ຯລຯ ເຊິ່ງບັນດາພາສາເຫຼົ່ານີ້ເຄີຍເປັນພາສາດຽວກັນມາກ່ອນກັບພາສາລາວໃນອະດີດ. ຍ້ອນມີຊົນຊາດອື່ນໆ ທີ່ເວົ້າ[[ພາສາຕະກູນມອນ-ຂະເໝນ]] (Mon-Khmer languages) ຢູ່ລ້ອມຮອບຊົນຊາດລາວ ກໍໄດ້ມີຄຳສັບຈາກພາສາເຫຼົ່ານີ້ອີກ ເຊັ່ນ[[ພາສາຂະເໝນ|ພາສາຂະເໝນບູຮານ]]. ນອກຈາກນັ້ນ ຍ້ອນ[[ພຸດທະສາສະໜາ]] ພາສາລາວຍັງມີຄຳສັບຈາກ[[ພາສາບາລີ]] ແລະ [[ພາສາສັນສະກິດ]]ອີກ. ຕອນຍຸກສະໄໝປະເທດລາວເປັນຫົວເມືອງຂອງຝຣັ່ງ ກໍໄດ້ມີການຢືມຄຳສັບ[[ພາສາຝຣັ່ງ|ຝຣັ່ງ]]ມາຫຼາຍ. ປັດຈຸບັນ ພາສາລາວມີຄຳສັບຈາກ[[ພາສາອັງກິດ]] ແລະ [[ພາສາໄທ]] ຜ່ານສື່ຕ່າງໆ ເຊັ່ນ ຈາກ[[ໂທລະພາບ]] [[ຮູບເງົາ]] [[ປຶ້ມ]] ຯລຯ.
{| class="wikitable"
|-
! ຕົວຢ່າງ
! ແຫຼ່ງຢືມ
|-
| ນ້ຳ (ຄຳລາວແທ້)
| < ລາວບູຮານ *nam.C
|-
| ຟ້າ (ຄຳລາວແທ້)
| < ລາວບູຮານ *va.C
|-
| ສາສະໜາ
| < ພາສາບາລີ sāsnā
|-
| ພາສາ
| < ພາສາບາລີ bhāsā
|-
| ສະຫຼາມ
| < ພາສາຂະເໝນບູຮານ chlaam
|-
| ຊຳນານ
| < ພາສາຂະເໝນບູຮານ jamnaan
|-
| ກະແລັມ
| < ພາສາຝຣັ່ງ crème glacée
|-
| ແວງ
| < ພາສາຝຣັ່ງ vin
|-
| ຄຸກກີ້
| < ພາສາອັງກິດ cookie
|}
== ອ້າງອີງ ==
{{ລາຍການອ້າງອິງ}}
== ອ່ານຕື່ມ ==
* ANSI Z39.35-1979, System for the Romanization of Lao, Khmer, and Pali; ISBN 0-88738-968-6.
* Hoshino, Tatsuo and Marcus, Russel. (1989). Lao for Beginners: An Introduction to the Spoken and Written Language of Laos. Tuttle Publishing. ISBN 0-8048-1629-8.
* Enfield, N. J. (2007). A Grammar of Lao. Mouton de Gruyter Publishers. ISBN 3-11-018588-1.
* Cummings, Joe. (2002). Lao Phrasebook: A Language Survival Kit. Lonely Planet. ISBN 1-74059-168-2.
* Mollerup, Asger. Thai–Isan–Lao Phrasebook. White Lotus, Bangkok, 2001. ISBN 974-7534-88-6.
* Kerr, Allen. (1994). Lao–English Dictionary. White Lotus. ISBN 974-8495-69-8.
* Simmala, Buasawan and Benjawan Poomsan Becker (2003), Lao for Beginners. Paiboon Publishing. ISBN 1-887521-28-3
== ແຫຼ່ງຂໍ້ມູນອື່ນ ==
* [http://www.omniglot.com/writing/lao.htm ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ Omniglot] {{en icon}}
* [http://sealang.net/lao/dictionary.htm ວັດຈະນານຸກົມ ພາສາລາວ-ພາສາອັງກິດ] {{en icon}}
* [http://www.seasite.niu.edu/lao/ ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ SEAsite Laos] {{en icon}}
* [http://abcdlaos.blogspot.com ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ AbcdLaos]
* [http://laocom.free.fr/ ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ Laocom]
[[ໝວດ:ພາສາ|ລາວ]]
[[ໝວດ:ພາສາລາວ|ລ]]
[[ໝວດ:ກຸ່ມພາສາໄທ-ກະໄດ|ລ]]
{{ພາສາລາວ}}
{{ພາສາໄທກະໄດ|collapsed}}
fi2oq3opxpvbz40lwfz6egvhq32r02y
ຜູ້ໃຊ້:V(g)
2
10018
94892
94889
2022-07-20T20:59:46Z
EmausBot
2221
Bot: Fixing double redirect to [[ຜູ້ໃຊ້:G(x)]]
wikitext
text/x-wiki
#REDIRECT [[ຜູ້ໃຊ້:G(x)]]
4nhvohylgkfzvvdtcm3mtcb4l12dj89
ວິກິພີເດຍ:ນະວັທນ໌ ອິສະລະໄກສີລ
4
14463
94893
84183
2022-07-20T20:59:56Z
EmausBot
2221
Bot: Fixing double redirect to [[ນະວັດ ອິດສະລະໄກສິນ]]
wikitext
text/x-wiki
#REDIRECT [[ນະວັດ ອິດສະລະໄກສິນ]]
kwoz7jboisactgq78yvsarf8jd4hzfa
ນະວັທນ໌ ອິສະລະໄກສີລ
0
14577
94891
84147
2022-07-20T20:59:36Z
EmausBot
2221
Bot: Fixing double redirect to [[ນະວັດ ອິດສະລະໄກສິນ]]
wikitext
text/x-wiki
#REDIRECT [[ນະວັດ ອິດສະລະໄກສິນ]]
kwoz7jboisactgq78yvsarf8jd4hzfa
ນະວັທ ອິສະລະໄກສີລ
0
16053
94890
85042
2022-07-20T20:59:26Z
EmausBot
2221
Bot: Fixing double redirect to [[ນະວັດ ອິດສະລະໄກສິນ]]
wikitext
text/x-wiki
#REDIRECT [[ນະວັດ ອິດສະລະໄກສິນ]]
kwoz7jboisactgq78yvsarf8jd4hzfa