Ebben a fejezetben gyakran ismételt kérdések és válaszok formájában próbálunk segítséget nyújtani a FreeBSD dokumentációjának (a kézikönyv, a GYIK, különböző leírások, man oldalak és egyebek) különböző nyelvekre fordításában.
Az itt szereplő bejegyzések
nagyrészt az eredetileg Frank Gründer
(<elwood@mc5sys.in-berlin.de>
) által a
Német FreeBSD Dokumentációs Projekt
számára összeállított GYIK
tartalmán alapszanak, amelyet Bernd Warken
(<bwarken@mayn.de>
) fordított később
angolra.
A bejegyzéseket jelenleg a Documentation Engineering Team <doceng@FreeBSD.org>
tartja
karban.
9.1. | Miért éppen GYIK? |
A freebsd-doc levelezési listán egyre többen és többen jelzik, hogy szeretnék lefordítani a FreeBSD dokumentációját különböző idegennyelvekre. Az itt összegyűjtött kérdésekben ezért most igyekszünk megválaszolni az ilyenkor általában előkerülő problémákat, hogy minél gyorsabban el tudják kezdeni a munkát. | |
9.2. | Mit az az i18n és l10n? |
Az i18n jelentése internationalization (idegennyelvűség), az l10n jelentése pedig localization (honosítás). Ezeket egyszerűsítették le és rövidítették. Az i18n úgy értelmezhető, hogy először egy „i”, majd 18 betű, aztán egy „n”. Ehhez hasonlóan, az l10n egy „l”, amelyet 10 betű követ és egy „n” zár. | |
9.3. | Van külön levelezési lista a fordítók számára is? |
Igen. Az egyes fordítói csapatoknak többnyire van saját önálló levelezési listájuk. Ezzel, illetve a csapatok által működtetett webhelyekkel kapcsolatban a fordítói projektekkel foglalkozó oldalon találhatunk bővebb információkat. | |
9.4. | Szükség van még fordítókra? |
Igen. Minél többen dolgoznak egy fordításon, annál gyorsabban készül el, illetve annál gyorsabban frissül az eredeti angol dokumentáció változásai szerint. Nem kell képzett szakfordítónak lenni ahhoz, hogy segíteni tudjunk. | |
9.5. | Milyen nyelveket kell ismerni? |
Nem árt jól ismernünk az írott angolt és értelemszerűen folyékonyan beszélni a fordítás célnyelvét. Az angol nyelv ismerete egyébként nem kötelező. Például a GYIK spanyol fordítását elkészíthetjük a magyar változat alapján is. | |
9.6. | Milyen szoftvereket kell ismerni? |
Mindenképpen javasoljuk, hogy hozzunk létre magunknak egy helyi másolatot a FreeBSD repositoryjáról (legalább a dokumentációról) a CTM vagy a CVSup segítségével. Az említett alkalmazások használatáról a FreeBSD kézikönyv A forrás szinkronizálása című szakaszában olvashatunk részletesebben. Hasznos, ha járatosak vagyunk a CVS használatában. Segítségével meg tudjuk nézni, hogy mi változott a különböző revíziókban, így mindig csak a változások lefordításával karban tudjuk tartani a lefordított dokumentációkat. | |
9.7. | Honnan lehet kideríteni, hogy esetleg valaki más már dolgozik ugyanazon nyelv fordításán? |
A Dokumentációs Projekt fordításokkal foglalkozó oldalán megtalálhatjuk a jelenleg ismert összes fordítást. Ha valaki vagy valakik már dolgoznak fordításon a kiválasztott nyelvhez, akkor inkább vegyük fel velük a kapcsolatot, hogy ne dolgozzon senki sem feleslegesen. Attól függetlenül, hogy az említett oldal szerint senki sem foglalkozik az adott nyelvre fordítással, a biztonság kedvéért küldjünk még egy levelet a FreeBSD Dokumentációs Projekt levelezési lista címére. Előfordulhat ugyanis, hogy hozzánk hasonlóan valaki szintén szeretne fordítani, de hivatalosan még nem jelentette be. | |
9.8. | Senki sem fordít a kiválasztott nyelvre. Mi a teendő? |
Nos, ebben az esetben gratulálunk, miénk a
„ Elsőként alaposan fontoljuk meg, hogy valóban hajlandóak vagyunk kellő időt szentelni rá. Mivel jelen pillanatban egyedül csak mi foglalkozunk az adott nyelvi fordítással, nekünk magunknak kell képviselnünk és népszerűsítenünk a munkánkat, illetve irányítani a később csatlakozni kívánó önkéntesek munkáját. Írjunk egy levelet a FreeBSD Dokumentációs Projekt levelezési listájára, amelyben bejelentjük, hogy nekikezdünk fordítani az adott nyelvre, ezáltal felkerül az előbb említett honlapra. Ha az adott nyelvhez tartozó országban van a FreeBSD Projektnek valamilyen tükrözése, akkor érdemes kapcsolatba lépnünk az üzemeltetőitől és kérni a munkánkhoz némi tárhelyet, esetleg a levelezés támogatását vagy saját egy levelezési listát. Válasszunk egy dokumentumot és kezdjük el fordítani. Érdemes valamelyik rövidebb résszel kezdeni, például a GYIK-kal vagy valamelyik leírással. | |
9.9. | Hova lehet küldeni fordításokat? |
Ez változó. Ha már az adott nyelven dolgozik egy fordítócsapat (például a magyar vagy a német), akkor a saját honlapjukon valószínűleg megadják hogyan kezelik és hogy lehet hozzájuk eljuttatni a fordításokat. Amennyiben viszont még csak egyedül dolgozunk az érintett nyelven (vagy a fordítócsapatunk képviseletében szeretnénk eljuttatni a munkánkat a FreeBSD Projektnek), akkor érdemes közvetlenül a FreeBSD Projektnek küldeni a fordításainkat (lásd a következő kérdést). | |
9.10. | Hova lehet beküldeni a fordításokat, ha senki más nem dolgozik még fordításon az adott nyelvhez? avagy: A fordítócsapatok hova tudják küldeni a tagjaik által készített fordításokat? |
Először is az elkészült fordításokat a megfelelő formára kell hoznunk. Ez nagyjából azt jelenti, hogy tegyük a már meglevő dokumentációk közé és próbáljuk meg előállítani belőle a különböző formátumokat. A FreeBSD dokumentációja jelenleg a
legfelső szinten egy Ha az adott nyelv többféle kódolással is rendelkezik (mint például a kínai), akkor ezen a szinten az egyes kódolásokhoz külön könyvtárak fognak tartozni. Végezetül az egyes dokumentumokat tegyünk külön könyvtárakba. Például egy képzeletbeli svéd fordítás körülbelül így nézne ki: doc/ sv_SE.ISO8859-1/ Makefile books/ faq/ Makefile book.xml Az A tar(1) és gzip(1) programok segítségével tömörítsük össze az így összekészített dokumentációt és juttassuk el a Projekthez.
Az így keletkező
Akármelyik megoldást is választjuk, a send-pr(1) használatával ne felejtsük el jelezni, hogy beküldtük a fordítást. Mivel nem nagyon valószínű, hogy a fordítást ténylegesen tároló személy folyékonyan beszélné az adott nyelvet, ezért mielőtt elküldjük, érdemes rendesen átnézetni a fordításunkat. Valaki (valószínűleg a
Dokumentációs Projekt valamelyik vezetője, a
Documentation Engineering Team
Akárki is nézi majd át a beküldött fordítást, ha az előbb felsoroltak bármelyikével probléma akad, vissza fogják küldeni, hogy javítsuk ki. Ha viszont mindent rendben találnak, akkor a fordításunk hamarosan bekerül a FreeBSD repositoryjába. | |
9.11. | A fordítás tartalmazhat a nyelvre vagy országra vonatkozó további információkat? |
Alapvetően ezt nem javasoljuk. Például a kézikönyv koreai fordításában szeretnénk hozzáadni egy szakaszt a Koreában található boltokról. Igazából nem látjuk indokoltnak, hogy ez az információ miért ne lehetne része az angol (vagy német, spanyol, magyar stb.) változatoknak. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egy Koreában elő, angol nyelvi beszélő szeretne a környéken keresni egy ilyen üzletet. Mellesleg ezzel inkább jobban láthatóvá válik mindenki számára, hogy a FreeBSD a világ mennyi országában elérhető. Ez azért nem is olyan rossz. Ha tehát valamilyen országfüggő információt szeretnénk betenni a dokumentációba, akkor először küldjünk róla egy hibajelentést (a send-pr(1) segítségével) a kézikönyv számára, és csak ezután fordítsuk vissza az adott nyelvre. Köszönjük az együttműködést! | |
9.12. | Hogyan illeszthetőek be a dokumentációba nemzeti karakterek? |
Az alap ASCII készletben meg nem jelenő karaktereket hivatalosan SGML egyedek formájában kell használnunk. Röviden: egy „és jellel” (&) kezdődnek, majd az azonosítójukat követően egy pontosvesszővel (;) zárulnak. A nemzeti karakterek ábrázolására használható egyedeket az ISO8879 szabványban definiálták, amely a Portgyűjteményből a textproc/iso8879 porton keresztül érhető el. Néhány példaképpen ezek közül: Egyed: é Megjelenés: é Leírás: Ékezetes „e”. Egyed: É Megjelenés: É Leírás: Ékezetes „E”. Egyed: ü Megjelenés: ü Leírás: Trémás (umlautos, kétpontos)
„u”. Miután telepítettük az említett
portot, a | |
9.13. | Hogyan szólítsuk meg az Olvasót? |
Az angol nyelvű dokumentációban az Olvasót általában a „you” szóval szokták megszólítani, azonban ezzel sok más nyelvtől eltérően nem választják külön az informális és formális stílust. Ha olyan nyelvre fordítunk, amelyben létezik ez a megkülönböztetés, próbáljunk az adott nyelven írott szakszövegek stílusához illeszkedni. Ha nincs semmilyen ötletünk, akkor írjunk visszafogott, illedelmes megfogalmazásban. | |
9.14. | Kell más egyéb információt elhelyeznünk a fordításokban? |
Igen! Az angol nyelvű dokumentumok fejléce általában valahogy így szokott kinézni: <!-- The FreeBSD Documentation Project $FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/translations/chapter.xml,v 1.5 2000/07/07 18:38:38 dannyboy Exp $ --> A pontos felépítés ettől
némileg eltérhet, de szinte biztos, hogy mindig
találunk benne egy $FreeBSD$ kezdetű
sort, illetve egy A fordításoknak tartalmazniuk kell egy
saját $FreeBSD$ sort, illetve a Mindezek mellett érdemes még egy harmadik sort is felvenni a dokumentumba, amellyel jelezzük a forráskódban, hogy a fordítás melyik angol nyelvű szöveg alapján készült. Ennek megfelelően tehát a magyar fordításokban általában a következő szöveg szerepel: <!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project $FreeBSD: head/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/translations/chapter.xml 43126 2013-11-07 16:37:11Z gabor $ Original revision: 1.31 --> |
Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a
következő címre írhat (angolul):
<questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése, kérjük erre a címre írjon:
<gabor@FreeBSD.org>.