A FreeBSD 7.X
változataiban a GEOM részéről
felkínált naplózási
lehetőség (eltérően például
a Linux® típusú rendszerekben
található ext3
állományrendszertől) nem kötődik
konkrét állományrendszerhez, de blokkok
szintjén üzemel. Habár ez arra utal, hogy
különböző állományrendszerek
esetén is használható, a FreeBSD 7.0-RELEASE
kiadásában még csak az UFS2 felett
működik.
Ezt a funkciót a geom_journal.ko
modul betöltésével (vagy rendszermagba
építésével) tudjuk aktiválni,
majd a gjournal
paranccsal érjük el
az állományrendszerek
konfigurációjához szükséges
felületet. Általában nagyobb
állományrendszereken, például a
/usr
partíción érdemes
engedélyezni a naplózást. Nem szabad
elfelejtenünk, hogy ehhez azonban fenn kell tartanunk
némi szabad területet a lemezen (erről a
következő szakaszban lesz szó).
Amikor egy állományrendszeren bekapcsoljuk a
naplózást, magát a naplót is
tárolnunk kell valahol a lemezen. A tényleges
adatokat tároló lemezterületet
adatterületnek, míg a
naplót tároló területet pedig
naplóterületnek nevezzük.
Ha egy meglevő (nem üres) partícióhoz
akarunk naplózást társítani, akkor az
adat- és naplóterületeknek külön
partíciókon kell lenniük. Amikor viszont egy
teljesen új partícióhoz kapcsolunk
naplózást, lehetőségünk van
egyetlen területen tárolni az adatokat és a
naplót. Bármelyik esettel is van dolgunk, a
gjournal
parancs a naplózó
állományrendszer véglegesített
változatát ezen két fajta terület
egyesítéséből hozza létre.
Például:
A /dev/ad0s1f
eszközön található
/usr
állományrendszeren
szeretnénk naplózást használni
(amely már eleve tartalmaz hasznos adatokat).
A partíciók létrehozása
során a /dev/ad0s1g
eszközön
lefoglaltunk valamennyi helyet.
A gjournal
parancs
segítségével készítünk
egy /dev/ad0s1f.journal
eszközt, ahol a /dev/ad0s1f
eszközön
tároljuk az adatokat és a /dev/ad0s1g
eszközön a
naplót. A továbbiakban ezt az új
eszközt fogjuk használni.
A napló számára fenntartott hely
mennyisége nem az adatok méretétől, hanem
az állományrendszer
terheltségétől függ.
Például egy átlagos irodai
számítógép esetén a
/usr
állományrendszerhez
nagyjából egy 1 GB méretű
naplózási terület remekül megfelel,
viszont egy terheltebb rendszer (amellyel például
videoanyagok vágását végezzük)
számára ennél több kellhet. A
naplóterület idő előtti
kimerülése a rendszermag
összeomlásával jár.
A cikkben javasolt méretek használatával nagyon valószínűtlen, hogy hétköznapi feladataink (böngészés az interneten, szövegszerkesztés, különböző multimédia anyagok lejátszása) közben bármilyen problémát észlelnénk. Ha viszont a lemezünk tartósabb terhelés alatt van, a következő szabály betartásával érhetjük el a legjobb eredményt: a számítógépünkben levő központi memória teljes tartalmának mindig el kell tudnia férni a naplóterület egyharmadán. Tehát például ha a rendszerünk 1 GB memóriával rendelkezik, akkor egy közel 3,3 GB méretű naplóterület ajánlott. (Általánosan: Úgy kapjuk meg a naplóterület méretét, ha megszorozzuk a memória méretet 3,3-mal.)
A naplózásról részleteiben a gjournal(8) man oldalon olvashatunk.
Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a
következő címre írhat (angolul):
<questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése, kérjük erre a címre írjon:
<gabor@FreeBSD.org>.